Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szűcs Alexandra: Szokás- és játékgyűjtemény
360 Szűcs Alexandra lis”, különböző szokásokhoz kapcsolódó darabokat, illetve gyermekjátékokat, melyek anyaguknál, típusuknál, készítőjüknél stb. fogva kezdettől más gyűjteményeket gyarapítónak (főként a textil- és viselet-, a kerámia-, a mesterség- és a táplálkozásgyűjteményekkel vannak átfedések), még ha használatban betöltött szerepük szerint a szokás- és játékgyűjteménybe (is) tartozhatnának. E dolgozat az 1997-ben lezárt revízió eredményeire támaszkodva határozta meg a gyűjteménybe tartozó tárgyak halmazát, melynek során figyelembe vette a meglévő, önálló leltári számmal rendelkező tárgyakat, a pozíciós leltárkönyvben a szokás- és játékgyűjteményhez tartozó, ám a gyűjteményben nem található tárgyakat, illetve a leltárkönyvben gyűjtemény meghatározása nélkül szereplő, ám valószínűleg egykor gyűjteményünkbe tartozó tárgyakat. Az ez utóbbi csoportba tartozó tárgyakról csupán egy gyűjteményi tárgyösszeírás ad számot. A kézírásos füzetek (egy a gyermekjátékokról, egy a szokástárgyakról) valószínűleg 1939-ben készülhettek, figyelembe véve a növekvő leltári szám szerinti utolsó tárgyakat. Ezek egy részéről kiderült, hogy később más gyűjteménybe kerültek át. (Az utóbbi két csoport alkotja egyébként a hiánylistát). Az 1997 decemberében lezárt gyűjteményi revízió során készült el a meglévő tárgyak listája számítógépes állományban. Ez egészült ki a leltárkönyvekből összeálló hiányzó tárgyakkal, kiadva a gyűjteménybe tartozó teljes tárgyállományt. 1998 első féléve során folyamatosan bővült ez az adatbázis. A meglévő adatok (leltári szám, megnevezés, állapot, illetve a leírókarton, az utaló és nyilvántartási tárgyfotó megléte/hiánya) mellett beírásra kerültek a lelőhelyek (helységnév és megye, illetve tájegység, országrész, ahol csak ez szerepelt), a tárgy megszerzésének módja (gyűjtés, ajándék, vétel stb.), ideje, a gyűjtő/ajándékozó/eladó neve, a tárgyra vonatkozó publikáció(k) adatai (egyelőre a leírókartonok és néhány kiegészítés alapján), a hímes tojások esetén a díszítés technikája (karcolt, viaszlevonásos, patkóit stb.), datált tárgy esetén a rajta lévő évszám, illetve a szokástárgyak esetében egyfelől a szokás/ünnep, másfelől a funkció. A dolgozatban szereplő adatok tehát nem a múzeum központi digitális nyilvántartásából származnak, attól bizonyos esetekben el is térnek, tekintettel arra, hogy a beírás során a leírókartonokon szereplő hibás adatokat a gyűjteményi példányokon kijavítottuk, és ezekkel dolgoztunk a továbbiakban. Gyűjteménytörténet1 A gyűjtemény kialakulása1 2 1889-1898. Az 1887-től, a múzeumnak nyújtott évi 500 forintos dotáció folyósításának megkezdésével kezdődő időszak a Néprajzi Múzeum - 1872-től 1887-ig tartó tizenöt éves vegetálása után - működésének igazi megindulását jelenti (Xántus 1892. 300). Xántus János, a múzeum vezetője ekkor tudott ismét tárgyakat vásárolni a múzeumi tárgyállomány gyarapítása céljából. A korábban Xántus és Römer Flóris által országszerte gyűjtött tárgyak, melyek a korabeli országos és nemzetközi kiállítások anyagát képezték (1873-as bécsi és az 1885-ös országos kiállítás), jórészt csak 1898-ban kerültek vissza az Iparművészeti Múzeumból (minderről részletesen Gráfik 1997). 1 Az alábbiakban szereplő korszakolás a gyűjtemény életében jelentős csomópontok alapján készült. 2 A tárgyak gyarapodásának adatait az 1. számú táblázat, valamint az 1„ 2., 3., 4. számú ábrák tartalmazzák.
