Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Molnár Mária: Kosárgyűjtemény
320 Molnár Mária egyben elbizonytalanította a korábbi gyűjtési elvek követőit (Hoffmann 1969). Az 1970-es években költözött a múzeum jelenlegi épületébe, s a költözési munkák, az anyag becsomagolása, jegyzékbe vétele, az új raktárak kialakítása, az anyag elrendezése több évet vett el egyéb muzeológiai feladatok megoldásától. Ugyancsak ez az az időszak, amikor tendenciaszerűen megjelentek a Budapesten, közvetítők révén vásárolt műtárgyak az egyes gyűjteményekben. A kosárgyűjteményben azonban viszonylag kevés ezeknek a daraboknak a száma. Az 1970-es évek gyarapodása meglehetősen csekély. Takács Lajos az 1970-1972- es év csökkenő tendenciáinak okait a következőkben látta: múzeumi belső átszervezések, a Magyar Osztály csökkenő létszáma és az a körülmény, miszerint „nem kis szerepet vállaltak egyesek a néprajz soron következő centrális feladatainak megvalósításában is” (Takács 1973b. 109). A személyi változások - ahogyan Takács Lajos írta: a „csökkenő Magyar Osztály” - több gyűjtemény muzeológusára is vonatkoztak. Morvay Judit, a kosárgyűjtemény kezelője, létrehozója is ekkor, 1972-ben ment el a Néprajzi Múzeumtól az MTA Néprajzi Kutatóintézetébe. Utolsó nagyobb lélegzetű, gyűjteményben végzett munkája az 1970-es raktárrendezés és az azt követő leltározás. Az évtized jelentős gyarapodásai közé tartozik Molnár Mária szak- nyéri gyűjtése (ltsz.: 76.80.42-76.80.58). Az ezt követő években jórészt kisebb vásárlások révén gyarapodott a gyűjtemény. Az 1980-as években egy Mezőkövesden végzett terepmunka jóvoltából kerültek be kosarak,19 majd Molnár Mária egyetemi hallgatókkal gyűjtött tárgyakat Dombrádon (ltsz.: 82.97.48-82.97.52). 1985-ben és 1988-ban a besenyőtelki terepmunka eredményezett egy kisebb tárgycsoportot.20 Egy másik munkacsoport - Sáfrány Zsuzsa, Szolnoky Lajos és Szuhay Péter részvételével - Jászkisérről hozott 9 darab kosarat (ltsz.: 87.16.13-87.16.21), melyek - kettőt kivéve - egy helybeli kosárkötő specialista munkái. 1994-től 1996-ig a gyűjtemény vezetését Barati Antónia vette át, aki Tiszadorogmán végzett gyűjtéseket. A gyűjtemény tárgyféleségei három szempont: A gyűjtemény jelenlegi az anyag, a technika és a használat alapján háösszetétele rom nagy csoportba sorolhatók. Elsőként azokról a fonott edényeket kell megemlíteni, amelyek a parasztgazdasághoz, főként a termelő funkcióhoz kapcsolódnak és többségükben maguk a használók készítették el. Önálló csoportot képeznek azok a tárgyak, amelyek főként szállító és tároló edényekből állnak. Újabb keletűek, sok közöttük a vesszőmunka. Készítőjük szinte minden esetben specialista, de leginkább iparos, mivel ezeknek a tárgyaknak reprezentációs funkciója is van. Külön egységet alkotnak az egyedi funkcióra készült speciális formák. Példaként említem meg a pártatartó kosarat, a tortaszállító kosarat vagy az ablakra való gyékényrolót és ajtószegélyt. A kosarak a használat terén a fenti nagy csoportokon belül meglehetősen nagy változatosságot mutatnak, mely elnevezésükben is megmutatkozik. S ez a sokféle funkció vonatkozik ugyanazon időszakra is és időbeli egymásutániságra egyaránt. Például ugyanazon kosár szolgálhat terményszedésre, szállításra, sőt gyakran mérésre is. Mindezekre - a teljesség igénye nélkül - néhány jellemző példa: 19 Ltsz.: 81.12.15, 81.12.29, 81.12.32-81.12.33, 81.24.5. 20 Ltsz.: 85.71.1, 85.72.1, 85.75.1, 85.76.1-85.76.6, 85.77.1, 85.81.19-85.81.20, 85.97.190-85.97.193, 85.101.10-85.101.11, 85.118.17-85.118.19, 85.136.12, 85.153.6, illetve 88.11.18-88.11.19, 88.12.10- 88.12.11.
