Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Csupor István: Kerámiagyűjtemény
Kerámiagyűjtemény 291 a hozzáférhető fazekas-selejtgödröknek (vagy legalábbis településenként legalább egynek) a feltárása, amely nagyban segítené egy-egy fazekasközpont stílusának és termékstruktúrájának a meghatározását. Ez igen gyakran a meglévő ismeretanyag értelmezéséhez, máskor annak kiszélesítéséhez, kiegészítéséhez lenne elengedhetetlen, hiszen sokszor egyetlen biztosan adatolható, az adott helyen készített fazekasmunkát sem ismerünk, a földből előkerült, sokszor félkész, selejt cseréptárgyak azonban szinte biztos, hogy az említett helyen készültek. E téren az elmúlt években történt már némi előrelépés, hiszen például sor került a mórágyi, 18-19. század fordulójára datált fazekas-selejtgödör feltárására (Nagy 1995), a mezőcsáti Kovács fazekascsalád gödrének kiásására (Vida 1993; 1996), és vásárlás útján hozzájutott a Néprajzi Múzeum néhai Kiss Károly Mezőcsátról származó, több ezer töredéket tartalmazó, több fazekas selejtgödréből való, igen érdekes töredékanyagához. Ezek az ásatások bizony alaposan átrajzolták az eddig kialakított képet mind a mórágyi, mind a mezőcsáti fazekasságról. A tervezett munkához azonban feltétlenül szükség lesz a régészekkel való szorosabb együttműködésre, amelyet megkönnyíthet, hogy a régészek között nem egy kutató kifejezetten a kora újkori ásatások kerámiaanyagával foglalkozik. Mindenképpen nagyon fontos, hogy - a fazekas-selejtgödrök feltárása mellett - az egykori fazekasközpontokban a helyszínen is vizsgáljuk és adatoljuk a fazekasság emlékeit, a fazekasok utcáját, lakóhelyét, házait, műhelyeit, égetőkemencéit, agyaggödreit, hiszen korábban gyakran csak írott forrásokból ismertük ezeket (vagy még úgy sem). Ahol van még napjainkban is dolgozó fazekas, ott a mesterség fogásait fényképen és lehetőség szerint videofilmen is meg kell örökíteni. Egy-egy fogás, díszítőtechnika vagy technológiai ismeretanyag sokszor éppen a mai fazekasok keze nyomán érthető meg maradéktalanul, olyan forrásanyaghoz juttatva a kutatókat, amely nélkül a továbblépés egész egyszerűen elképzelhetetlen. A fenti tervek hosszú távú megvalósítása elengedheteden a színvonalas hazai kerámiakutatás folytatásához, mivel a korábbi adatok ellenőrzése nélkül sokszor még ma is csak találgatásokra vagyunk utalva egy-egy cserépedény készítési helyét illetően, és bizony nemegyszer a korábban biztosnak tartott adatokról is kiderül, hogy nem többek fikciónál. Elke- rülheteden egy könnyen kezelhető kutatói adatbázis kiépítése, amelynek felhasználásával a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tehető a magyar fazekasság emlékanyaga. Emellett természetesen nagyon fontos a változásvizsgálat olyan irányú bővítése is, amely a fazekastárgyaknak a háztartásokból való kiszorulása mellett a helyükbe lépő, különféle anyagú tárgyak számbavételét célozza meg, nemegyszer nem a tárgyak megszerzését helyezve a vizsgálat fókuszába, hanem a különféle háztartási leltárak pontos felvételét.
