Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Katona Edit: Textil- és viseletgyűjtemény
Textil- és viseletgyűjtemény 251 I. Általános megjegyzések Népünk viselete a legtöbb helyen csak a közel múltban alakult át, esetleg ép napjainkban van átalakulóban. Nagyon fontos dolog tehát, hogy a letűnt vagy letünőfélben levő viseletét megmentsük. Ezért főkép a már divatból kiment ruhadarabokat kutatjuk, melyeket leginkább az eltemetés alkalmára tartogatnak az öregek. A régi ruhadarabok kipuhatolásánál már most fökép arra vagyunk tekintettel, hogy a nemen és koron kívül az egyes évszakok a hétköznapi és ünneplő ruhát, valamint az egyes alkalmakkor használt jelmezek, pl. vőfély, turka, busó, betlehemes stb. öltözöteket felkutassuk. A hol több nemzetiség lakik, on az ezek viselete között lévő külömbségre kell figyelnünk. Különbség van az egyes társadalmi állásúak viselete közt is. A volt jobbágy és nemes, a gazdag és szegény, a gazda, cseléd, pásztor, itt-ott még ma is más-más ruhában jár. Tudományos szempontból természetesen legfontosabbak a háznál készült ruhák és azok, a melyeket a falusi és kisvárosi iparos készít. Anyagukat tekintve legbecsesebbek a bőrből, szűrből, vászonból, többnyire házilag készült ősi ruhadarabok és csak másodsorban a posztóból, selyemből, bársonyból készült újmódi ruhafélék. Különös tekintettel vagyunk a díszített „szövött, varrott, hímzett” ruhadarabokra, mert ezek az ornamentika tanulmányozása is nagyon fontosak. Ilyenek, tehát a szűcs, szűrszabó által készített felsőruhák és a házilag készült fehérnemüek. Az ékszer is különféle, nemek, kor, társadalmi állás szerint. Részint a ruha, részint a test egyes részeinek díszéül szolgál és anyaga szerint bőrből, szőrből, toliból, szövésből, hímzésből, fából, szaruból, gyöngyházból, üvegből, kőből, nemtelen vagy nemes fémből készül. Gyűjtenünk kell továbbá azokat a használati tárgyakat, a melyek nélkül a ruházat sem teljes. Ilyenek ama kézségek, a melyek alkotó részei a dohányzacskó, az acél-kova-tapló, a borotvatartók és tükrösök. Ide tartoznak még a botok, fokosok, balták, kulacsfélék stb., annál inkább, mert a nép művészkedő hajlama rendesen ezeken a tárgyakon nyilatkozik rneg. Gyűjtendők még a ruhadarabokon kivül a különféle törülközők, rudravalók, halotti lepedők stb. Mindezek gyűjtésénél az a szempont vezet, hogy lehetőleg egy-egy teljes férfi és női bábu! öltöztethessünk az illető község viseletébe. A legények, özvegyek, mennyecskék, lányok, gyermekek, maskarák stb. ruháiból csak az gyűjtendő, ami a rendestől eltér. II. A gyűjtendő tárgyak rendszeres jegyzéke A) Férfiruházat hajfésük, posztó- és szalmakalap, süveg, kucsma, bokréta, nyakravaló, ing, mindenféle formájú tüsző, tüszőcsatok, derékszíj, farszij, lábszij, a derékszíjak tartozékai: tűzszerszám, erszény stb. mellrevaló bőrből, gyapjúból, posztóból, daróc, condra, szokmány, zeke, újjas, lajbi, kabát, szűr, csuha, guba, suba, bunda, nadrág, harisnya bőrből, szűrből, posztóból, csuklómelegítők, keztyűk, kötény, bocskor, saru, papucs (fából, bőrből), csizma, botos, bakancs, sarkantyú, patkó, hócipő, kapca, tarisznyák, ivóedények, kulacsok, pipa, dohányzacskó, tűzszerszám, tükrös, csurapé, esernyő, botok. B) Női ruházat A hajfonat és konty díszei, hajtűk, kontytartófák stb. fésűk, párták, főkötők, nyakékek, fülbevalók, ing, pendely, ingváll, öv, csattok, pruszlik, szövetből, bőrből, felsőszoknya, alsószoknyák, abban a számban, a melyben tényleg használatosak, katrinca, opreg, kötény, ködmen, szokmány, condra, újjas, kabát, vállkendők, fejrevalókendők, keszkenők, harisnya, kapca, lábbelik, bocskor, csizma, cipő, papucs, ékszer stb. 2. számú melléklet. Az első speciálisan népviselet témájú gyűjtési útmutató, 1914 Tájékoztató népviseletek és népviseleti ruhadarabok gyűjtésére
