Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Katona Edit: Textil- és viseletgyűjtemény
Textil- és viseletgwlitemérn 229 kövesdi elöljáróság,40 illetve annak ellentéteként a koldustársaság41 12-12 tagjának öltözetét. Ezek a vagyoni különbségeken túl további információkat is elárultak a helyi viszonyokról. A bíróé és a hiteseké a tudatosan vállalt paraszti identitást szimbolizálta, hiszen nadrágra öltve is fenntartotta a korábban már elhagyott inges-gatyás formát. Vallásos tevékenységével a falu szokásrendjébe illeszkedő koldustársulaté pedig - az elhunytak után maradt köznaplós holmik adományozásának szokásaként - időbeli eltolódással a hétköznapi matyó viseletét tükrözte vissza (FéL-Hofer 1970. 134). A társadalmi rétegződés árnyaltabb ábrázolását szolgálta egy leány számára előkészített summásláda minden beletartozójával együtt (ltsz.: 69.13.2- 69.13.30), egy férfi summásöltözet és a piacon munkaerejét árusító szegény ember „cájgöltö- zete” (Fél 1989. 16; ltsz.: 70.162.148-70.162.157, 70.162.140-70.162.147). Az 1920-as évek társadalmi keresztmetszetét volt hivatva dokumentálni a matyó iskoláscsoport: „A gyűjtést konkrét személyekhez kötöttük... s az öltözetüket tőlük maguktól szereztük be, részben más kortársaktól. Az öltözetekkel felgyűjtöttük egykori viselőik személyi adatait is, és szándékunk, hogy egy adandó kiállítás keretében az iskolapadokban ülő valamennyi gyerek palatáblájáról leolvasható lesz, neve mellett... családi-társadalmi helyzete, ami az egyes öltözetek anyag-, forma- és szín szerinti eltéréseit is magyarázza majd egyben.”42 (FéL-Hofer 1970. 134-135.) A kisdednevelési kiállítás anyagához fogható, 16 kisiskolást „elővarázsoló” kollekció a néprajzi tárgygyűjtés szemléletbeli változásának megfelelően már nem az ország területi és nemzetiségi sokszínűségéről, hanem egy településen belül a társadalmi különbségek szerint változó viseletek egymás mellé állításáról vall. A gyűjtés lebonyolítása jó példája Fél Edit gyarapítási módszerének, hiszen útmutatásai nyomán, a mezőkövesdi Takács Gari Margit segítségével Varga Marianna szerezte be az egyes darabokat. A viselet jelrendszerében a hétköznapi életmódot, a nagycsaládi kapcsolatokat Fél Edit a módos szakmári vacsorázó család jelenetének összeállításával érzékeltette. Három nemzedék mindkét nembeli öltözéke került itt egymás mellé az 1930-as évekből, nyári és téli változatban, a gyűjtemény legteljesebb hétköznapi viseletsorozatát alkotva (Fél-Hofer 1970. 130).43 Az emberi életút társadalmilag elvárt programját - a múzeum történetében először - két gazdagnak tartott, de térben, időben és tartalmát tekintve egymástól különböző menyasszonyi kelengyével képviseltette. Az 1920-as évekből való 322 darabos kalotaszentkirályi kelengye (Fél-Hofer 1969b)44 a hagyományosabb elvárásoknak megfelelően egész életre 40 Ltsz.: 67.167.1-67.167.18, 69.62.124, 70.49.66-70.49.89, 70.156.1, 70.162.1-70.162.4, 70.162.6, 70.162.7, 70.162.9-70.162.13, 70.162.15-70.162.19, 70.162.239, 70.162.241-70.162.243,70.168.175-70.168.177, 70.168.185. 41 Ltsz.: 68.207.159-68.207.169, 69.110.1-69.110.14, 70.49.1-70.49.15, 70.49.17-70.49.26, 70.49.28- 70.49.40, 70.162.20-70.162.35, 70.162.39-70.162.54, 70.162.58-70.162.73, 70.162.75, 70.162.78- 70.162.92, 70.162.96-70.162.112, 70.162.116-70.162.131, 70.162.136-70.162.139. 42 Ltsz.: 67.51.1-67.51.12, 67.51.14, 67.51.15, 67.51.17-67.51.91, 67.51.93-67.51.96. 43 Ltsz.: 67.50.1-67.50.32,67.50.43,67.50.62,67.50.68-67.50.86,67.136.5-67.136.9,68.32.10-68.32.17, 68.32.20-68.32.40, 68.32.42-68.32.44, 69.81.6, 69.81.7. 44 Ltsz.: 138903, 59.109.32, 60.141.6, 61.165.12, 61.165.22, 61.168.1, 62.52.8, 62.52.10, 62.52.12, 62.62.5, 62.167.59, 63.19.3-63.19.16,63.19.20-63.19.23, 63.67.24-63.67.40, 63.67.42, 64.21.3-64.21.4, 64.21.6-64.21.18, 64.98.4-64.98.5, 64.119.27, 64.119.29, 65.8.6-65.8.7, 65.21.10, 66.149.1- 66.149.67,67.42.1-67.42.102,67.72.7,67.166.1-67.166.41,68.7.7-68.7.8,68.114.1-68.114.16,68.152.1, 68.152.3-68.152.20, 68.152.31, 69.64.1-69.64.2.