Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szilágyi Miklós: Halászatgyűjtemény
Halászatgyűjtemény 123 gyeit, de mérete, mederbe építettsége miatt múzeumba nem vihető halászati eszközt, módszert akart szemléltetni, és az, amelyik - a szövegösszefüggésből kitetszően - az „általánosan jellemzőt” akarta sugallni az olvasónak, tehát egy absztrakciós művelet végeredményét: egy tárgytípus formai-funkcionális jellemzőit sűrítette, egyszersmind stilizálta. Ezért van, hogy ha csupán az ábrát és a leírást ismerjük, esetenként annak eldöntése is némi nehézséget okoz, hogy Herman típusalkotásának hátterében vajon egyetlen konkrét eszköz „típussá” avatása gyanítható-e, vagy pedig - ahogyan az elvárható az „általánosítás” logikai műveletekor - a „tárgyegyedek” apróbb formai jellemzőinek mellőzése a típusba tartozó „sok egyedi tárgy” ismeretét és figyelembevételét akarja-e kifejezni. Aligha lenne értelme a Herman-féle illusztrációkban kifejeződő szemlélet ennyire aprólékos értelmezésének, ha nem ez reprodukálódott volna szinte napjainkig a halászati tárgyakat rajzosán bemutató publikációkban. Bátky Zsigmond praktikus célú, ezért - más tárgy- csoportok esetében - pontos és szabatos ábrázolásra törekvő útmutatója, ha - valószínűleg - nem Herman kliséit használta is a nyomtatáskor, az ő tárgyrajzainak szolgai ismédése (Bátky 1906a. 135-149). Ezek az ábrák pedig - olykor még az azonos kliséről való nyomás gyanúját is felkeltve, olykor kissé átrajzolva, bár nem kijavítva, kiigazítva - Györffy Istvánnak A magyarság néprajzába írt halászatfejezetébe vándoroltak tovább (Györffy 1933a. 46-82). Összesen 41 múzeumi tárgy rajza látszik teljesen azonosnak ebben a két - harminc év különbséggel megjelent! - kézikönyvben. Olyan eszközöké - például a varsáké, a tapogatóké, a szigonyoké -, melyekről, ha stilizál, sematizál a rajzoló, alapvetően más felfogású ábrát nem, részletgazda- gabbat, pontosabbat, méretarányosabbat azonban bizonyosan tudott volna készíteni, kézbe véve magát a tárgyat Ám olyan halászeszközök rajzai is „visszaköszönnek” - például a billeghálóé, farkashálóé, méthálóé, vetőhálóé, örvöshálóé, lábóhorogé, fenékhorogé -, melyeknek kiterített/elvetett/vízbe merített, tehát használat közbeni lehetséges helyzetét akarja bemutatni az etnográfus instrukcióit követő rajzoló. Hogy milyen is egy halászeszköz a meder fenekén elvetve vagy a víz alatt vontatva, természetesen leheteden „megfigyelni” - megjeleníteni tehát csak az „alkotói képzelet” segítségével lehet Vagyis ugyanolyan módon, ahogyan Herman annak idején elképzelte a víz alatti „lényeget”, irányt mutatva ebben is a halászatról alkotott gondolkodásunknak. Túl messzire vezetne, ha ennél részletesebben elemezném a nyíltan bevallott vagy rejtett példakövetést. Mégis utalnom kell rá, hogy mindazon halászati tanulmányoknak az ü- lusztrációi hermani szemléletűek, melyek bár valamelyik folyónak vagy kistáj kisvizeinek halászati eszközeit és fogási módjait írták le, egy-egy vidéki múzeumban összegyűjtött halászati tárgyakra - tehát lerajzolható, megmérhető műtárgyállományra - is alapozódtak. Ilyen például az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári néprajzi múzeumának Jankó János útmutatása nyomán összegyűjtött halászati gyűjteménye, melynek - valamint a gyűjtés közben szerzett tereptapasztalatoknak - a bemutatása szándékával kismonográfia terjedelmű tanulmánysorozatot publikált a gyűjtő, Sztripszky Hiador az erdélyi folyók és tavak halászatáról (Sztripszky 1902-1903); ilyen Ecsedi Istvánnak a debreceni múzeum maga gyűjtötte halászati tárgyait olykor kissé rejtőzködőén vagy felületesen idéző, gyűjtői megfigyeléseit jobban hangsúlyozó közép-tiszai, tiszántúli monográfiája (Ecsedi 1934); vagy ilyen a kecskeméti múzeum halászati gyűjteményét bemutató, Szabó Kálmán által írt, kismonográfia terjedelmű összefoglalás a Kecskeméttel határos Tisza-szakasz és a város határában lévő kisvizek halászatáról, halászeszközeiről (Szabó 1937). Bármennyire elfogadottá vált is a halászati kutatásokban ez a tárgyábrázolási mód, a hitelesebben, a tárgyak formai jellemzőiről pontosabban, részletesebben tájékoztató publi
