Thain János - Tichy Kálmán: Kisalföldi és gömöri népi építészet (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 4; Budapest, 1991)

Tichy Kálmán (1888-1968)

Tichy Kálmán (1888 - 1968) Rozsnyón született Két esztendőt Hollósy Simon müncheni iskolájában tanult, majd 1911-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet Később, szülővárosába visszatérve a helybéli lapok, illetve a Prágai Magyar Hírlap tudósítójaként, tárcaírójaként működött, de szinte mnden jelentősebb korabeli szlovákiai magyar lapban jelentek meg írásai (publikációi során igen gyakran a Nyíresi előnevet is használta). Szoros kapcsolatban állott a kassai Kazinczi Kiadó Vállalattal (ő tervezte a szervezet emblémáját, illetve számtalan kiadványának címlapját, illusztrációit készítette), s ezen belül a népművészet kutatásának ügyét is erőteljesen támogatta. Az 1918-as államfordulat után tájainkon elsőként emeli föl szavát 1921-ben a rohamosan pusztuló népművészet minél gyorsabb megmentése, dokumentálása érdekében. Saját példájával is igyekezett elöljárni: a gömöri népművészet legjelentősebb alkotásait (népi építészet, fafaragások stb.) pontos, forrásértékű rajzain mentette meg az utókor számára. Ösztönzőleg hatott a csehszlovákiai magyar főiskolás fiatalok mozgalmának, a Szent György Körnek néprajzi orientációjára is. Amellett, hogy a rozsnyói múzeumnak hosszú időn keresztül (1924-1945) igazgatója volt, a gyűjteményt jelentős mértékben gazdagította, rendszerezte, egy „szlovenszkói magyar kultúrmúzeum" létrehozásán is fáradozott. Ez utóbbi álma azonban nem valósult meg, sőt népművészeti kutatómunkája is megszakadt a második világháború utáni kényszerű Magyarországra településével. 1968-ban Budapesten halt meg, hanvai a rozsnyói temető családi sírboltjában nyugszanak. Néprajzi tárgyú írásai Több kegyeletet! Néhány szó a pusztuló népművészet érdekében. In: Gazda-naptár... Rimaszombat 1921. 77-101. Új feladatra. A Mi Lapunk 1926. 98-100. Magyar kincskeresők. Prágai Magyar Hírlap 1926. XI. 16., 6. Regösjárás és népművészet A Mi Lapunk 1930. 55-57; 80-82. Regösjárás és népművészet, a regös és a falu. Új Magyar Föld 1930. 3. sz., 87-91. Kallódó népművészet. Magyar írás 1932. 4. sz., 289-291. Megjegyzések egy vadrózsaághoz. Pusztuló népművészetünkről. Magyar írás 1934. 1. sz., 87-92. A vidám halál. Ismét a népművészetről. Magyar írás 1934. 4. sz., 112-115. Filmkockák faluról. Magyar Minerva 1934. 247-251; 311-314. A népművészet mint inspiráló erő. Új Élet 1935. 95-98. A gömöri pásztorok díszítő technikájáról. Magyar írás 1936. 2. sz., 88-96. A szlovenszkói magyar népművészeti kutatás és annak jelentősége a kisebbségi életben. Magyar írás 1937. 2. sz., 50-53. Gömöri kis porták kedves arculatja. Tátra 1938. 1. sz., 12-16. A gömöri pásztorok díszítő művészete. In: Új Magyarország Évkönyve. Budapest 1939. 185-189. A gömöri házak homlokzata és oromfala. Búvár 1939. 685-689.