Csete Balázs: Kalotaszegi fafaragások ( A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 3; Budapest, 1990)

KALOTASZEGI UTCAAJTÓK

KALOTASZEGI UTCAAJTÓK Kalotaszeg a faépítkezés és a fafaragó művészet jeles területe. Fából épülnek a házak és a csűrök, a templomok és a haranglábak. És minden, ami fából épül, tökéletes építészeti szerkezete mellett a faragott hfmességekkel a kalotaszegi magyarság páratlan művészi érzékéről tanúskodik. Fából vannak a nagy- és kiskapuk, az utcaajtók. Kalotaszegen van leveleskapu a szekerek, és utcaajtó az emberek számára. Aßdeleskapu pedig a két előbbi rendeltetését egyesíti magában. Az utcaajtókra és a sokkal kisebb számú födeleskapukra a kalotaszegi faragó mesterek úgy ontják díszítőérzékük megnyilatkozásait, mint a székelyek galambbúgos kapuikra, mely utóbbiak azonos szerkezetűek a kalotaszegi födeleskapukkal, csak még művészibbek. Vizsgálódásunk tárgyai, a kalotaszegi utcaajtók mind teljes egészükben, mind pedig részleteiknek egymáshoz való méretbeli viszonyában nemes arányúak. Pompásan aránylanak közvetlen környezetükhöz is: a leveles- és a födeleskapuhoz, a kerítéshez és a házhoz. Monumentális hullámzású vonalvezetést adnak a kalotaszegi falvak utcasorainak, amint fölmagasodnak és kitömörlenek a leveleskapuknak nélkülük bizonyára egyhangú, vízszintes vonalából. Kerek és tűzfalas födelükkel mintegy kicsinyített másai a kalotaszegi süvges és nyeregtetős házaknak s így aztán folthatásban velük harmonikus ritmusjátékot alkotnak a faluképben. Az utcaajtóknak az utcára és az udvarra egyenlő (40-50, sőt 70 cm) méretben, erősen kiugró csepegője (eresze) is éppúgy védelmet ad az eső és a nap heve ellen, mint a háznak az eresze. Hogy pedig az utca életét hosszasabban is lehessen figyelni, a szomszédokkal, jó komákkal kényelmesebben lehessen eszmecserét folytatni, igen gyakran pad is kerül az utcaajtó mellé, sok esetben vele közös födél alá. A padot rejtő fülke a paderesz (a székelyeknél szakállszárító). A legtöbb padereszes utcaajtó Kis- és Magyarkapuson, Magyarlónán, Gyalun és Szászfenesen van, de kisebb-nagyobb számban majd minden kalotaszegi faluban fellelhető. Hogy a mindennapi élet az utcaajtón is átfusson és zengő hangot adjon, mindig jelezve annak nyílását: födelének az udvar felőli padlására némely esetben citerahúrokat vagy egész citerai is szerelnek, ami az utcaajtó költészetéhez tartozik. Éppúgy, mint azok a legtöbbször szintén csak az udvar felőli utcaajtópadláson vagy a tűzfalas födél tűzfalán lévő lyukak (15-20 cm átmérőjű, fűrészelt, köralakú nyílások, melyekből minden utcaajtón csak egy van), amelyeknek a rendeltetéséről a sárvásáriak azt mondották, hogy régebben a sárvásári legények oda rejtették el a vásárfiát a szeretőik részére. Ha nem jó szemmel nézték a leány szülei a legény udvarlását, de a fiatalok megértették egymást, akkor a levélbeli üzeneteket is a lyukba tették egymás számára, rendszerint a leányosház utcaajtaján. (Ma már nem él e kedves szokás.) De oda rajtették el a gyermekek a karácsonyra gyűjtött diót, és a tyúkok alól összelopkodott tojásokat, hogy húsvétkor pirosra fessék. A gazda pedig szerszámokat lök fel a lyukon át az utcaajtó padlására mostanság is. így vette ki részét az utcaajtó nemcsak a mindennapok eseményeiből, de a népszokásokból is, s így kapott mélyebb jelentőséget a kalotaszegi életben. Ám nemcsak szenvedőlegesen, de cselekvőleg is él és beszél felirataiban. Büszkén hirdeti, hogy „Készftete NN a maga kölcségén", de alázattal is, hogy „Építetet Isten segedelméből". A „készftete" vagy „építete" a népi helyesírás takarékosságával egyaránt jelenti a készíttetőt és a készítőt is, így tehát nem lehet határozottan kiolvasni belőlük, hogy kik voltak mestereik, akik azonban hirdetik is magukat, ilyenformán: „Készítő mestere Gál P. István és Korpos János zsoboki lakosok" (sárvásári utcaajtó felirata 1912-ből). Egy nyárszói utcaajtó krónikás ízű tájékoztatója, amelyből a szorgalmas ember megelégedése csendül ki, így hangzik: „Ezen telken levő összes épület épült Miklós György mográdi tulajdonából maga és utódai javokra 1896 ba kezve 1906-ig a munka jutalma". Több zsoboki feliratban jogos önérzet hirdeti, hogy „Készftete Gál potyó István 20 éves ifiju legény 1910 ben". - Tudja meg a világ, hogy ha fiatal is a mes-