Csete Balázs: Kalotaszegi fafaragások ( A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 3; Budapest, 1990)
ELŐSZÓ
rája kötötte le a figyelmét. Jászsági gyűjtésével 1930-ban elnyerte az Egyetemi Nyomda és a Néprajzi Múzeum által meghirdetett néprajzi pályázat kiemelt első díját. Bátky Zsigmond bírálatában nagy elismeréssel szólt Csete Balázs szakmai felkészültségéről. 15 Ebben Györffy Istvánnak is szerepe volt, aki tanácsokkal látta el, szorgalmazva a jól áttekinthető, tiszta vonalú, hiteles rajzok készítését. 16 ó ajánlotta azt is, hogy minden szimmetrikus mintának elég, ha csak a felét rajzolja meg. Ezen útmutatásnak kalotaszegi kapubáfványrajzain következetesen teret engedett, amikor a motívumok, díszítőelemek mind nagyobb számú variánsait igyekezett rögzíteni. Az 1930-as években több rajza megjelent fontos néprajzi kézikönyvekben. 17 Györffy István pedig felkérte, hogy a múzeum által gondozott Népművészeti Füzetek sorozat részére készítse el Az alföldi parasztbúrorok című kötetet. 18 . Ez a feldolgozás azonban nem valósult meg. Helyette viszont rendkívül gazdag anyagot gyűjtött 1942-44 között Erdélyben, majd az ötvenes évek első felében jászkíséri kutatásaiból készített dolgozataival és rajzaival rendszeresen díjat nyert a múzeum önkéntes néprajzi gyűjtőpályázatain. 19 Szakmai tevékenységére tekintettel Ortutay Gyula 1950-ben a jászberényi múzeum megüresedett igazgatói állására javasolta, bár eredménytelenül. 20 Ezekben az években a múzeumi központ közbenjárására órakezdvezménnyel, illetve alkotószabadság révén aktív gyűjtő- és feldolgozómunkát végzett a jászsági népművészet kutatása terén a Néprajzi Múzeumban működő díszítőművészeti munkaközösség tagjaként. 21 1953-tól azonban mind jobban lekötötte a szolnoki múzeumban vállalt faladata, ez időtől a Néprajzi Múzeummal csak az évenként rendszeresen küldött pályázatai révén tartotta a kapcsolatot. 22 Egyik eredményes pályamunkáját is a szolnoki múzeum jelentette meg. 23 Csete Balázs néprajzi munkásságának legjentősebb területei közé tartozik a kalotaszegi gyűjtés. Erdély visszacsatolása után, 1942-ben felkereste a kalotaszegi falvakat, hogy a Malonyaykötetből jól ismert népművészettel személyes kapcsolatba kerülhessen. Útjait a következő két év nyarán is megismételte, és fáradhatatlan szorgalommal gyűjtötte adatait, készítette rajzait. Számos, a legapróbb részletre is kiterjedő rajzvázlatot készített elsősorban az utcaajtókról és a fejfákról. Adatgyűjtése a fafaragás vizsgálatán túl kiterjedt a népszokások, a népi vallásosság, a temetés témakörére. 24 Kutatómunkájának központjául Nyárszót választotta, innen járt át jobbára gyalogszerrel - a szomszédos falvakba. A háború miatt azonban kalotaszegi gyűjtőútjainak folytatásával végleg fel kellett hagynia, 1944-ben maga is menekülésre kényszerült. Kalotaszegi gyűjtéséből egyetlen jelentősebb publikáció látott napvilágot még 1942ben: a nyárszói temetés leírása. 25 Noha az utcaajtókról és fejfákról is nyomda alá rendezte anyagát, ezzel kevesebb szerencséje volt. Egy későbbi visszaemlékezésében a következőket írta: „A kalotaszegi utcaajtók kiadását illetően Gunda Béla már megegye15. EA 19015. 65-66. 16. EA6430. 32. 17. Pl. A magyarság néprajza második kötetében az 1201. és 1202. ábra; Bátky Zsigmond: Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményében. Budapest, 1929. XXXI. tábla bútorrajzai. 18. Györffy István levele Csete Balázshoz 1937. május 22. EA 19015. 79. 19. A Néprajzi Múzeum Adattára közel ezer rajzát és másfélezer oldalnyi kéziratát őrzi. 20. EA 19015. 19. Ortutay Gyula levele 1950. április 12. 21. EA 19015. 35. 22. Főképpen Cs. Sebestyén Károly volt pártfogója, akivel rendszeres levelezést folytatott. EA 6430. 23. Csete Balázs: Jászkíséri gyermekjátékok. Jászkunsági füzetek 5. Szolnok, 1957. 24. Pl. Karácsonyi szokások Nyárszón OEA 950), Nyárszói keresztelő (EA 952), Házassági szokások Nyárszón (EA 953), Magyar temetési szokások Kalotaszegen 0^A 954), Sírfelíratok, Vallásosság, halálozás, Gyászénekek (EA 954), Csujogatások Nyárszón (EA 2639), Kalotaszeg népművészete (EA 9888). 25. Csete Balázs: Temetés a kalotaszegi Nyárszón. Ethnographia LUI. 1942. 200-215. - A nyárszói karácsonyi népszokásokról szóló cikkét ugyan Fél Edit az Ethnographia 1948/4-es számában kívánta megjelentetni, de a szerkesztéstől való időközbeni megválása miatt ez meghiúsult (EA 19015. 58-59.).
