Csete Balázs: Kalotaszegi fafaragások ( A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 3; Budapest, 1990)

KALOTASZEGI UTCAAJTÓK - Díszítés

magyarókereki utcaajtón a gazdálkodás jelképei sorakoznak fel: kalászos, leveles búzaszárak, fürtös, leveles szölőág, egy cserép virág, gyümölcsfa gondozása és szüretelése, ló, ökör, kakas és kacsa. Itt-ott előfordul a magyar címer is, a szemöldökfákon pedig a „magyar nyakravaló". A magyarbikali utcaajtók egy részének növényi eredetű, vésett és festett ornamentikája azonos az itteni fejfák ugyanilyen kivitelezésű ornamentikájával. A mérai utcaajtók faragásai - elemekben, kompozícióban és technikai kivitelben egyaránt - a sárvásáriakéval tartják az igen közeli rokonságot. A rózsa-motívum azonban nem maradt el végképpen sohasem, s a legkülönbözőbb elemek közé is odakerült a múlt díszítő hagyományaként. S ha nem kaphatott helyet az ajtófélfán, akkor a leveles vagy más szerkezetű nagykapunak az ajtófélfához simuló sasfájára (kapufélfára), ennek is a törzsére vagy gombjára (kerek fejére) került. Az ajtófélfa a mellette lévő hímes kapufélfával (sasfával) mindig dekoratív egységet képez. (A legtöbb esetben ez utóbbit is lerajzoltam, így azután a faragott dfszftmények tekintetében többet adok a címben jelzett utcaajtó-anyagnál.) Zsobokon egy kapufélfa bálványformára faragott. (Egyetlen példány egész Kalotaszegben.) A sosfa gombja minden esetben bádoggal vagy zománcozott vasbádogedény darabjával fedett, az eső korhasztó hatása elleni védelmül. A hullámos vagy ide-oda hajladozó szárakon lengő stilizált virágok (a főszár ritka esetben függőleges egyenes) és a velük egyidőben csak a naturális fokon megrekedt levélformák - együttes kompozíciójuk a dunántúli pásztorfaragások stílusára emlékeztet - szintén elkeveredtek, összeházasodtak a csillagszerű rózsa-motívumokkal, mégpedig ugyanazon kompozícióban, közös szárakon: finoman karcolt vonalas és mélyen vésett formákban. S bár ilymódon az egymástól formailag és technikailag erősen elütő régi és újabb stílus egyesült egyetlen kompozícióban, mégis csodálatos összhangba fogja össze őket a fejlett ízlés pompás arányérzéke és mértéktartása különösen Zsobokon. Egy-két, a rendkívülit kereső faragóművész az utcaajtók dekorációjába beiktatta a figurális formát is, rendszerint valamely hétköznapi vagy bibliai jelenet illusztrációjaként. Pl. a bogártelki Albert marci János Amerikát járt, híres ezermester, aki csendőrt, bilincsbe vert bosnyákot (?) és a Heródes által fejét vesztett Keresztelő Szent Jánost faragta bogártelki utcaajtókra (előbbi pontos mását mákófalvai utcaajtóra is). E mester ily irányú törekvése főként bogártelki házak bokorszarufám tombolja ki magát (de több faluban dolgozott ugyanilyen módon), amelyekre naiv tudálékossággal elgondolt sok alakos, zsúfolt jeleneteket rakott fel kifűrészelt formákból: Jézus születését, az első emberpár bűnbeesését, tengeri hajót födélzetén utasokkal stb. Inaktelkén virágos-leveles ágak festői szövedékében kalotaszegi menyecske és férfi meglepően művészi rajzú és technikájú reliefje ékeskedik két 1888-ból való utcaajtón. A természet közvetlen ihletéséből fakadt s a népi képzelettel stilizált növényi ornamentikát kiteljesíti a műtörténelmi stílusok növényi erdetú ornamentikájának hatása, főképpen a már barokkos vonalvezetésű reneszánsz formáké, különösen Bogártelkén, ahol e stílben a legszebb kivitelű utcaajtók találhatók. Alkotóik ezermesterkedő földműves asztalosok. A legkiválóbbak a már említett Albert marci János és Fekete pali pista János. Bogár telkén is szorosan az ajtófélfához illeszkedik a kifűrészelt, rátétes formákkal gazdagon díszített nagykapu sasfája, tornyos kiképzéssel föléje emelkedve, csaknem a födél gerincéig. Tornyos fejét némely esetben úgy alakítják ki a köröskörül egymás mellé sorakozó tulipánok - de akantusz-szerű levelek is -, mint a korinthuszi oszlopfejeket az akantuszok s mint a kalotaszegi temetők fejfáit a tulipántagozatok. A faragott formákat sok esetben színezik, hogy messzebbről is látszódjanak. A rózsaformákat két-három sugaranként több színnel élénkítik. Az így vibráló tarkaság hangsúlyozza a csillagszerű rózsák lényegét: belső, sugaras tagoltságát és körforgásos ritmusát. A bogártelki és nádasdaróci utcaajtók teljes egészükben okkersárgára festettek, némely részükön barnával tarkázva. A faragott díszeknek legszebb színhatást azonban a nyári napsütésnek komoly, ünnepélyes, majd pedig játékos kedvességgel szikrázó fény- és árnyhatása ad, amit a kalotaszegi népi ízlés is érez s bizonyára ezért kerül rájuk festék csak igen szórványosan. A szépség szívós szeretetére a fafaragás terén Kalotaszegen legjobban talán a színmagyar Zsobok példája mutat, ahol többszöri égés után is, amikor a falu a templommal együtt felerész-