Madarassy László: Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon (A Néprajzi Múzeum tudománytörténeti sorozata 2; Budapest, 1990)

1. A Kecskeméti pusztaság

— Homokság — néven említik. *) Bél Mátyás, Pestmegye természeti viszonyainak leírásánál, adja az első tökéletes ösmertetést a homokbuczkák világáról, a melyek sem termelésre, sem legeltetésre nem alkalmasak, ellenben közöttük a farkasok és rókák szivesén tanyáznak.**) Az utazók s ezek nyomán a földleírók, a kik hazánkon, a török kitakarodása után, egyszer-egyszer végigmerészkedtek, a Duna-Tisza közének Pesttől Szegedig nyúló részét homoksivatagnak irják le, a hol félnapi járóföldön sem lehet fát, vagy emberi hajlékot találni a póstaházakon kivül ; a talajt csigatörmelék fedi, a mezőket sasok, túzokok lakják, a mocsarakban a vízimadarak milliói tanyáznak és az egész, óriási területen a barmok megszámlálhatatlan sokasága legelész.***) Ezek az ösmertetések a későbbi hazai forrásokba is átmentek, gyökeret vertek, annyira, hogy a közelmúlt század végén még akárhány honfitársunk megesküdött volna 2. Juhász a ,,liögy"-ön, csőben. (Kecskemét—Szikra.) arra, hogy a főváros alatt a Szaharának mássá terül. Pedig már a XVIII. században is nagyot változtak a viszonyok a Homokvidéken. A török kiveretése után elrendelt „újszerzeményibirtokigazolás" és ,,fegyverjogváltság" a birtokosokat birtokaik fokozottabb kihasználására serkentette. Megindul a puszták benépesítése, a gazdálkodásnak belterjesebbé tétele, a homokok hasznosítása, a mocsarak levezetése. A Jász-Kún kerületek is megváltakoznak a zálogból a melybe I. Lipót király helyezte őket ; a Kiskunság feltámadt halottaiból s a *) L. : például: Or telim Abrahamus : Theatrum orbis terrarum. .. Antverpiae, 1609. **) L. : Bel Matthias : Notitia Hungáriáé novae historrico geographica . . Partis primae, Cis-Danubianae, Tomus tertius. Viennae, 1737. ***) L. : Korabinsky J. Matthias : Geographisch-Historisches undProdukten Lexikon von Ungarn... Preszburg, 1786.