Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

ERDŰS SZÁSZKA PÉTER: Emlékféli... (Levelek Szabófalváról)

tam postánál it hond Szabóvalán, még vaj három esztendőt csináltam más faliba, mert tanultam postaiskolát s elvitek igazgatónak postán, hol ültem vaj három faluba s nem szeretem. Aztán bementem a bankához kaszernek [pénztáros], azután a faluházához, azután a kooperativához [szövetkezethez] s azután eszmit [ismét] a vasúthoz. Ot végzetem 1972 őszvei, ki jötöm nyugdíjba betegség meánt. Ától hond vagyok, járok dologra, feleségemet segítem a termelőszövetkezetben. Adig még elvegyenek a katonaságba, ugy nagy lyegénül jártom vasárnap táncolni. Csinálunk vala táncot a falu szilin, szemben a napkölte feli, ot hol 1831 évbe egy habarozzák a falusi emberek közi. Elgyültek sok falukról Kotnártól, Jászvártól, Herlautól s meg más faluktól s vágtak egy verekedést it az helyen. Orosz katonák jötök, hogy kiválasztották. Akor megholt a Szabófaláról vaj 30 ember s még más falukból sok, egészből vaj 300 falusi ember. Felszöktök, mert nem szeretek, hogy hajtaták a bojérek a mosékbe [birtokra], dolgoztaták hiában [munkabér nélkül] s ők ezért megharagudtok s nem akartok dolgozanak hiában bojéreknek. Ezen e helyen nyők táncoltunk s játszotunk lyánokval. Egy serba monták a táncnak, azután hora s még volt egy tánc, amelyek táncolta lyegén a lyánval, mondotak nekie polka. Én ezt e táncot szeretem, mert csak keten lyánval táncoltam s meg szép volt. Azoknak a cigányoknak, amelyek inekeltek nekünk kelet fizetni még s azok lyegének, amely ekek hozták két óra után mióta megindult a tánc, 2 órakor délután, hogy ura legyek kigyüsék [összegyűjtsék] a pénzt, csántak ki egy nagy táncot, amelyekbe kellet táncoljanak az egész legén, hogy az a ketü, amelyek gyüté pénzét, ment rendbe táncba egész lyegénhez és egész fizetet akor egy tíz lejt. Sok pénz gyűlt ki. Azután este mentek s korcsimán itak bort, pálinkát, mit szeretek. Részegültek meg s azután fogtak verekedni. Lyegének este mentek a lyánokhoz s tanácsolnak vala kapunál künd. Szép dolog vala akor, most nincs semmi. Nem csinálnak táncot s nem még játszódnak, most csak járnak az uton ugy lyán lyegénvel.