Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 33. évfolyam - Csángók a 20. században, Élettörténetek (Budapest, 1994)

LACZKÓ ISTVÁN: Emlékek egy moldvai csángómagyar életéből (Önéletírás)

Egyetlenegy ágy, egy asztal és két szék volt. A feleségem feküdt az ágyba a kislánnyal és Miskával. Én, Illés és Pista feküdtünk a földre. Elég szomorú, de nem volt más megoldás. Ennivalónk nem volt más, csak az, amit adtak a rokonok, a jó emberek, de a német asszonyaim nem. Nem adtak még egy karéj könyeret se. Hamarább adtak a másik német szomszédok, mint az enyémek. Két fejős tehet az istállóban, de nem adtak volna egy csésze tejet, legalább a kislány részire, olyan fukarok voltak. Meg azért se adtak, hátha elmegyünk a háztól. De én akkor es kitartottam, nem mentem el. így éltünk egész augusztus 20-ig, amikor kitelepítették őket Németországba. Egész nyáron jártunk napszámba, de nem pénzért, hanem élelemért. Ahogy kitelepítették őket, már én es gazdaember lettem. Nekem maradt a két fejőstehén, két bornyú, hat süldő - olyan 80 kilósak -, egy anyakoca, hat darab birka, húsz darab tyúk és egész gazdasági felszerelés. Szintén 1947 augusztus végén jöttek a felvidéki magyarok. 1948-ban jöttek Bácskából menekült magyarok, Ingulóék és társaik. így alakult a település Egyházaskozáron. Voltak még azok a visszamaradt németajkúak, akik szegények voltak: kőművesek, kovácsok, bognárok, bádogosok. Ment az élet, de nem zökkenőmentesen, mert ahányan voltunk a községbe, annyiféle tájszólással beszéltünk, igaz akkor es magyarul. Essze kellett szoknunk, megismerni egymást, mert az élet így követelte. A második évben, 1948-ban kezdtem én es gazdálkodni. Tovább már nem szűkölködtünk. Megvolt a mindennapi kenyerünk és nem kellett a földre feküdni, mert a konyha továbbra is maradt konyha, mi pedig beköltöztünk a szobába. A házhoz tartozó földeket mind birtokba vettem és 1949 tavaszán már kiegészítettek 13 kataszteri hold földdel. Ebben benne volt a szőlő, rét és szántó. így gazdálkodtam én mint egyéni gazda, egész 1951-ig. Nekünk sokminden szokatlan volt Magyarországon, mert Moldvában másként gazdálkodtunk, mint itt. A legnagyobb különbség a szőlő, a kukorica és a búza termesztése terén mutatkozott, ezért ezeket részletesen le is írom.