Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

vagyok arra, sőt különb leszek, mint ők. I. gimnáziumi osztályom végén zongoráztam, nagy siker volt, be is írták az újságokba is. Na, gondoltam ez már egy kis fricska, irigykedtek rám az úri gyerekek."

29 A tanulók majdnem fele nem mezőkövesdi lakos volt. Már az 1916—1917-es tanév végén 1917. március l-jén megnyílt a diákotthon, ahol havonta 30 koronát kellett fizetni, valamint 7 kg lisztet. Ezért a tanulók szállást, teljes ellátást és tanári felügyeletet kaptak.

30 Az 1922-23-as tanévben alakult meg a Szent László konviktus. Ekkor a teljes díjat természetben kellett fizetni, egy évre 9 q búza volt.

31 Az 1925—26-os tanévre a tandíj negyedrészét fizették természetben, ez 4,5 q búza volt.

32 1926-tól pénzben történt a fizetés 1934-ig évi 640 pengő volt.

33 A konviktus lakói a 20-as évek közepétől kezdve a 30-as évek közepéig a tanulóifjúság mintegy negyede (17. táblázat). Erre az időszakra állandósul az iskola létszáma és láthatóan a konviktus befogadóképessége is. Mezőkövesden a vidéki diákok lakhattak családoknál is. Erre az iskola igazgatóságától kellett írásbeli engedélyt kérni. Általában 20-40 között volt azoknak a tanulóknak a száma, akik „szállásadóknál" laktak. A szállásadókról az 1912-13-as és az 1913—14-es tanévről vannak pontos adataink. 1912—13-ban összesen 19, 1913—14-ben pedig 25 szállásadó volt Mezőkövesden. Többségében iparosok és értelmiségiek vállalkoztak rá.

34 Gyűjtéseink alapján úgy látszik, hogy egy-egy szállásadónál legalább két tanuló lakott. Az igazgató által adott engedélyeket a tankerületi királyi főigazgatónak jóvá kellett hagynia; 1929-ből ismeretes egy Üyen jóváhagyó levél, amely felkéri az igazgatót, hogy „a jövőben háromnál több diák tartására ne adjon engedélyt." Nem tudjuk pontosan, de néhány adatból arra lehet következtetni, hogy a szállásadóknál lakó tanulók nem mindenhol kaptak ellátást, volt, ahol csak reggelit kaptak. Ugy tűnik, hogy ez elsősorban a tanulók, illetőleg a szállásadók vagyoni helyzetétől függött. Közülük több