Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Interjúk 1-20. sz

A szűcs P. nagyapám felesége ingeket varrt, egy nap alatt egy inget megvarrt. A G. nagyapám nagyapja kovács volt, ő szerezte a vagyont. Neki volt két lánya, az egyik lett az anyja a G. nagyapámnak. A barátoméknak Cs.P-nak több földjük volt, mint nekünk, volt egy szolgájuk is, vállaltak feles földet és annak az árából kijött a szolga bére, így nekik könnyebb volt. Unkatestvérek vagyunk 13-an. Az idősebbek közül egy tanult, G.E., ő 29-es. Utólag végezte el a közgazdaságit. G.J. — 27-es — először szabó lett, levelezőként elvégezte a gimnáziumot, utána ő elvégezte az egyetemet, kohómémök lett, művezető. Saját erejéből tanult, mert öten voltak testvérek, az apja meg ivott. A harmadik testvér, Mari az OTP-nél dolgozik, az ő keresetéből tanult Bori is, aki tanító lett. A Misi, a legkisebb autószerelő lett. 11. A továbbtanulást segítette először is a gimnázium puszta léte. Szükséges volt, hogy jótanuló legyen az elemi iskolában, értelmes szülei legyenek, rendes tanítója, aki felkarolja, a szülő figyelmét felhívja erre. Takács István festő esetében ez történt, meg az én esetemben is. Bayer Róbert célja az volt, hogy parasztgyerekek kerüljenek a gimnáziumba, ezeket ő támogatta még családilag is. Nekem a fia osztálytársam volt, engem szemelt ki a fia barátjának, első félévben már jeles bizonyítványom volt, pedig otthonról semmi segítséget nem kaptam. Azontúl mindig együtt voltunk, külföldre is együtt mentünk a fiával, ő tette lehetővé, hogy a gimnázium elvégzése után két hónapot tölthettem Grazban. Nyolcan voltunk testvérek, én vagyok a legkisebb, előttem hat évig nem volt gyerek, a többiek között 2 2 év volt. A legidősebb bátyám 6 elemi után 2 éves földmíves iskolát járt Makón. Azért jött létre, hogy fiatal földműves gyerekeket képezzenek, művelt földművelőket akartak nevelni. Az iskola után nem jött ide vissza, gróf Zichy fiának a hajdútetétleni birtokán