Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Esettanulmány, Mezőkövesd, 1911—1944

megélhetési vagy kiegészítő forrásává válik, tudatformáló szerepe jelentős, nemcsak a helyi, de a nemzeti identitástudat egyik hordozója lesz.

2 Ezt használja ki az iskola is, beépíti tanítási, nevelési módszerébe, meghatározza a tanárok iskolán kívüli közművelődési tevékenységét; ez teszi mássá, különössé a mezőkövesdi gimnáziumot az ország többi, hasonló színvonalú iskolájához képest. Községünk lakossága katolikus vallású; igen erős a vallási élet, melynek jelenléte befolyásolja az iskola kultúraközvetítő szerepét is, lehetőséget és mintát adva a paraszti rétegből kiemelkedni vágyók számára. Meg kell még említenünk azt a mezőkövesdi és környékbeli jelentős számú középréteget, amely számára igen nagy nyereséget jelentett a gimnázium: a birtokosok, bérlők, értelmiségiek, valamint az iparosok és kereskedők (nagyrészt zsidó kereskedők) számára a továbbtanulási lehetőséget biztosította vagy a gimnázium alsó négy osztályának elvégzése vagy az érettségi letétele révén. A mezőkövesdi gimnázium tehát egyszerre biztosította Férge Zsuzsa szavaival élve az ünnepi tudást és azt a hétköznapi tudást, amely bizonyos szaktudás elnyerésének volt az alapkövetelménye.

3 Jellegében elit iskola volt, egy állami polgári iskola hiányában töltötte be ez utóbbi szerepet is.

4 A két világháború között egyre jobban előtérbe kerültek azok a szellemi és társadalmi törekvések, amelyek célul tűzték ki, hogy a középosztályt fel kell frissíteni a parasztság tagjaival, sőt a 40-es évek elején hivatalosan elrendelt tehetségmentés is folyt. A mezőkövesdi gimnáziumban is számontartják azokat a tanulókat, akik ennek az akciónak a révén kerültek be a gimnáziumba.

5 A mezőkövesdi képviselőtestület már 1908-ban foglalkozott egy középfokú iskola létrehozásának szükségességével.

6 1911. április 22-én a miniszter közölte a képviselőtestülettel, hogy Mezőkövesden a tanulmányi alap terhére főgimnáziumot létesít.

7 1911. szept. 14-én de. 11 órakor a községháza tanácstermében képviselőtestületi díszgyűlés volt. Témája a királyi katolikus főgimnázium megnyitása. Gáspár György bíró elnökölt, jelen voltak a képviselőtestületi tagok, a hites elöljárók, a jegyző, a pénztárnok, az ellenőr, a közgyám, a tanítók és a lelkészek. Bayer Róbert, a gimnázium igazgatója beszédet mondott a képviselőtestület ezen