Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

egész sora. A gyenge táplálkozás miatt legyengült szervezet nem képes ellenállani még a kisebb betegségeknek sem, nemhogy a nagyobbnak! Tömegesen pusztulnak a csecsemők, mert az anyák a menyecskék ragyogóra költik keresetük legjavát és azután korog a gyomruk, nem tudják kellően táplálni a kis ártatlan csecsemőiket s ezek csapatostul pusztulnak. Hej fiatal anyák! Nem gondoljátok meg, hogy ti nem csak magatokért éltek

9 Nem gondoljátok meg, hogy mikor azt hangoztatjátok, hogy hadd korogjék, csak ragyogjék, gyilkosok vagytok, közönséges gyilkosok, éhező, rosszul táplált gyermekeitek gyilkosai? — de pusztul a felnőttek közül is sok, mert nincsen pénz orvosra, nincsen orvosságra, ha esetleg betegség áll be, mert mindent elvitt az értéktelen cifraság! Hej ragyogó, hej pántlika! De sok ember pusztulása van már rovásodra írva! De igazuk van azoknak, akik harcot hirdetnek a sok értéktelen vacak ellen azért is, mert ez a cifraság kivetkőzteti a matyó népet a maga eredetiségéből. A cifra, értéktelen csillogó után való kapkodás valóságos indiánussá teszi ezt az egykor olyan okos, olyan nemes népet, amely mintha most eszét vesztette volna el! Mert mit gondoljon az ember mást erről az eltévelyedett népről, mint azt, hogy eszét vesztette! Erről a népről, amelynek szótára a szolgálni szót alig ismerte, hiszen még az utolsó cseléd sem ment szolgálni a gazdájához. Nem szolgált, csak lakott a gazdájánál. Nem szolgált soha másnak, csak a jó Istennek és királyának! És most? Most nem is egyszerű szolgája, hanem valóságos rabszolgája a vacak rézcsillogónak, amelyért egyedül dolgozik egész éven át, rabszolgája az élelmes idegenektől most már egyenesen az eszét vesztett matyóság számára gyártott rongyoknak! Kedves, édes jó hallgatóim! Lehetetlen, hogy ne jusson eszembe az a szerencsétlen vad ember, a tudatlan afrikai néger, aki egy csillogó kő, egy ragyogó üveg darab előli leborul, s Istennek imádja azt! Igen! Sok szegénypogány tesz így meg mostanában, akinek még nem volt módjában megismerkedni az igazi Istennel, akihez még nem jutottak el az önfeláldozó misszionáriusok. . . Szegény szerencsétlen, sajnálni való pogány lelkek! De te! De te, de te matyó nép! Hiszen te néked már volt alkalmad megismerni az igaz Istent, te a művelt Európában élsz! Hát miért alázod meg emberi mivoltodat? Miért vetkőzöl ki