Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

19. Ha nem is annyira mint a női viselet, de azért elég változatos, főként szintén a korral változó a matyó férfi viselet. Mondottam már, hogy az egész kis fiú gyerek szoknyás öltözete nem igen különbözik a kicsi leányok öltözetétől, eltekintve attól, hogy a kis matyó fiúcska kalapja mellett ott van már a műrózsa és a kócsagtolldísz. 5-6 esztendős fiú már díszesen hímzett inggel, hatlmas ingujjakkal áll előttünk és a gatyához hasonló ráncos alsó inggel, amely az ing felső részéhez hozzá van varrva. Nagyszerűen fest egy ilyen kis hős, amint büszke komolysággal sétál, mert hiszen szaladni, vagy játszani a matyó gyerek nem tud a viselete miatt. Alig hinné az ember, hogy a matyó gyerek a mozgást kívánó igazi gyermek játékokat nem ismeri. Bár a hétköznapi viselete egyszerű szűk nadrág és kis prémes kabát, amelytől mozoghatna, mégis tavasszal a sárkányeresztés, nyáron a gyenge pigézés és ősszel a gombozás minden, amit tud. A labdát például nem ismeri. Igaz, hogy nem is nagyon ér rá a játékra, mert alig járja ki az elemit, már erős munkába kerül a gazdaság körül. A 13-15 éves fiú suhanc korba kerül, aki már nem gyerek, de még nem legény. Ennek a viselete a legegyszerűbb ünnepnapon is egyszerű kis prémes fekete kabát és egy színesen, de keskeny sávon hímzett sure minden, ami a szűk fekete nadrágon, ingjén, no meg a csizmáján kívül rajta van. Még bokrétát sem szabad a kalapja mellé tennie. 16 éves 20. korban kezdődik a rövid, 2-3 évig tartó legénykor. Hétköznapon ugyan csak szűk nadrág, rövid, félbő ujjú ing és acélgombos lajbi a ruházata, de ünnepen a térden alul érő, sűrű ráncokba szedett gatyát húzza fel. Egy-egy szára egy ilyen gatyának olyan bő, hogy legalább 8 méter gyolcsból, vászonból van varrva, így egy gatyához közel egy vég vászon kell. A gatya alul rövid fehér rojtos, esetleg fehér azsur hímzésű, amint ők nevezik: borsókázott. Télen a gatya alatt trikó és jáger nadrág. A díszes sure hosszabb a gatyánál, s aranyszínű rajtjai a csizma fejéig érnek. A legfőbb büszkeség a gyönyörű ingujj. Hosszú, széles, több arasznyi szélességben remekül kihímezve, régebben fehéren, most színesen: kék és piros színben, esetleg horgolt betéttel stb. Az ing még az úgynevezett vállfolton és a mellen is dúsan hímzett. Az ing fölé jön az ezüst, acél, esetleg aranyozott pitykékkel televarrt fekete szövetből való „lajbi". Nyakukban fekete, színesen hímzett aranyrojtos selyem nyakravaló. Az esetleges jegykendőt a