Molnár Mária: Néprajzi Közlemények 31. évfolyam - A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában (Budapest, 1989)

Dokumentumok 1-20. sz

éves korában mindenesetre már annak veszik, hiszen 16, tiznhét éves korában okvetlenül férjhez kell már mennie. 4. Két eladó leány képe. Két évvel ezelőtti felvételem. Az egyik komoly ünnepi díszben iskolaszolgánknak akkor 16 éves leánya, az eladó leányok ünnepi ruházatának egyik fődíszével, a gazdag matyó rózsás pántlikákkal a bő4cötő felett és az ingvállon kutyákként. A másik vele körülbelül egyidős barátnéja, aki már leszedte a féltve őrzött pántlikákat és színesen hímzett surcot kötött a bő4cötő fölé. Mindkettő röviddel rá, sőt az egyik már éppen másnap férjhez ment. Mindkettő most már mama, sőt az egyik síró özvegy, kinek férje valahol Krasznik véres mezején várja a feltámadást. 5. Szóval a matyó leányra is csak béke idején jár jó idő. Hamar jutott a díszesen hímzett vagy horgolt jegykendőhöz s hamar került főkötő a fejére, amely eddig, még a téli hideg időben is nélkülözött minden takarót. A leány mindig hajadon fővel jár. Párták - ők különben koszorúnak hívják - a leányok csak is az esküvőre menet vesznek fel, vagy ha a körmeneteknél — mint a Mária szobrot hordó leányok szerepelnek lévén a matyó kizárólag katolikus vallású. A menyasszony pártája színes. Ugy tudom a Judi néni hozott egyet mutatóba. A Mária4eányok pártája tiszta fehér, csak egy kis zöld lombdísszel. Díszes főkötő, az úgynevezett pille, amely itt a képen lévő menyecskén látható egy a kontyra ráerősített, kúpalakú tokra rávarrt lapátszerű, dróból formált színes művirággal és csillogókkal ékesített lap. Ezt csak az új menyecskék hordják hétköznapon, vagy vasárnap délután. Nem friss menyecskének a pille csak akkor pászol, ha nincs gyermeke. Gyermekes 6. menyecskének hétköznapi fejrevalója a rojtos csavaró kendő, amely némileg turbánszerűen van a fejre rákötve. Hangsúlyozom, hogy hétköznapra és legfeljebb ünnepnap délutánra vehető fel akár a főkötő, akár a rojtos kendő. Egyik sem ünnepi viselet. Ezekben templomba menni semmi esetre sem szabad. A szokás e téren olyan törvényt teremtett, amelyet senki meg nem szeghet. Viszont hétköznapon a menyecskét az 7. utcán rojtos kendő nélkül szintén nem látni. Vasárnap délután is leginkább már rojtos kendőben jár a menyecske ha nem a templomba megy. Aki először látja, arra az egész fejkendő viselet különös hatással van, olyan indián szerűen hat főleg, ha a rojtos kendő nem egy színű, hanem tarka. Az