Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Népi írásbeliség - kéziratos füzetek - A kéziratos füzetek csoportjai

Istennek dicsőségére, lelkünknek üdvösségére, és a megholt hivek segicségére... Dicsértessék a Jézus Neve Ámen" Julcsa néninek volt nyomtatott imakönyve, templomi énekeskönyve, ezt kifejezetten a virrasztóhoz rendelte, „csak ugy magunk közt használtuk, templomba nem, nem oda való vót, ugye..."

73 A könyv végéről hiányzik néhány lap, a tartalomjegyzék is, de az énekek száma alapján nagyjából teljes példány lehet: 257 lapból áll; 52 ének szerepel benne. Az olvasmányokat az énekszövegek közt elosztva szerepelteti: a tudósítások 69-75. oldalon, a hitről és jó cselekedetről szóló beszéd 95-99. oldalon, egy oktatás arról, hogyan lehet a kicsiből is megélni 121-126. oldalon, példázatok: 239-251, 253-254, 255-257. lapon olvashatók. László Márton összegyűjtött énekei eredetük szerint egyrészt a XVII. századi énekköltészethez nyúlnak vissza, másrészt a múlt század második felében és a századfordulón megjelentetett imakönyvek, vallásos ponyvák ismeretét és elterjedtségét mutatják. (Az énekek eredetük szerinti csoportjait közlöm.)

74 Az énekek forrásai után kutatva a XVII. századi egyházi énekekig jutunk. Elsődleges forrás Kájoni János Cantionaléja. Sebestyén Ádám szerint a Cantionalét egészen a Bácskába való kitelepülésig használták, pl.: Andrásfalván, ahol a templom tulajdona volt.

75 A XVII. századi énekeskönyvekben a kotta helyett, a cím alatt, valamilyen közismert ének dallamára utalnak. László Márton könyveiben is sok helyütt találunk dallamra utaló megjegyzéseket, s feltünteti azt is, hogy milyen korú, családi állapotú halott mellett énekelhető : „Ének fijatal mellett", „Más ének öregek mellett", „Ez más halót Ének kicsike melett", „Más ének Rózsafüzéres halott