Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Népi írásbeliség - kéziratos füzetek - A kéziratos füzetek csoportjai

Több füzetből összefűzött, vegyes tartalmú énekes könyv

54 17,5 X 25 cm-es, 250 lap terjedelmű, szétesett lapokból áll. A tulajdonos Galambos Péterné (Érd) szerint édesanyjáé volt, a hadikfalvi Illés családban íródott. Beszámozott népdal- és nótaszövegeket tartalmaz. A 40-es években Bácskában és később Bonyhádvarazsdon újabb katonanóták és emlékversek kerültek a füzetbe. Tán cn ó ta~gyüjtemény

5 5 134 lapból áll, hiányos. Összeállítóját nem ismerjük. Az írásmód és a tinta alapján kb. az 1910-20 közötti években íródhatott. 200 számozott dalt tartalmaz, mindenütt találunk utalásokat a táncnem megjelölésére (pl. csárdás, valcer stb.). A 200. dal után „Vége a könyvnek" megjegyzés olvasható, majd az utolsó néhány lapon más kézírással magyarnóta-szövegek, bácskai címek feljegyzését találjuk. Illés Gergely három kéziratos füzetének töredékei

56 8 lapos, 4,5 X 18,7 cm-es töredékben Tamás Lázár, Illés Ferenc és Jakab Istvánné nevére írt halotti búcsúztatókat találjuk; 15 lapos, 12 X 21 cm-es füzetben a halottkémlés szakszerű leírását, 8 halotti éneket és 2 kántorbúcsúztatót találunk ; 64 oldalas, 13 x 19,8 cm-es füzetlapokból összevarrt halottaskönyv. Az elején a temetési szertartás latin címszavait sorolja fel a szerző, a pap és kántor tisztjének sorrendjében ; ezt követően 32 számozott halotti ének következik. Bíró István füzete (1879-1952)

57 30 lapos, 13 x 20 cm-es, cérnával összevarrt vonalas füzet, hiányos. „Kik még életbe maradtak kedves gyermekeim részére jegyeztem" címmel a hadikfalviak sorsát írja le rövid történetekben. Ezután következnek a hiányos, töredékes részek, a próféták felsorolása, szentek története, példabeszéd az utolsó ítéletről és a dúsgazdagról. Márton Emerencia füzete (1953)

58 32 lapos, 13 x 20 cm-es összevarrt vonalas füzet. A pápista és