Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Népi írásbeliség - kéziratos füzetek - Történeti tudat és műveltség

NÉPI ÍRÁSBELISÉG - KÉZIRATOS FÜZETEK Történeti tudat és műveltség A bukovinai székelyek kéziratos emlékanyagában (az írások zömében) is határozottan kifejezésre jut a népcsoport törekvése, hogy történetét, hagyományait megőrizze és a közvéleménnyel is megismertesse. László János, dévai telepes gazda 1935-ben írt krónikáját így kezdi : „Nem költeményt, nem tűnő álmodozást akarok megírni, hanem igaz történetet. Történetét annak a székely származású, maroknyi magyar népnek, amelynek őseit, a »madefalvi hoher« Buccov generális ártatlanul lemészároltatta vagy földönfutóvá tette. Hivatottnak érzem magam e történelem megírására azért is, mert 1878. május 16-án, abban a történelmi házban láttam napvilágot, amelyben Istensegits község elöljáróságát Wolansky József, a serbóczi földbirtokos elzáratta és hosszú időn keresztül botoztatta, mert nem akartak neki robotmunkát végezni. Házunk gerendáján felvésve ez olvasható: Ezt a házat építette Szabó Mihály 1821-ben. A falut 1777-ben De hivatottnak érzem magam azért is, mert a bukovinai magyaroknak édes gyermeke vagyok és mint ilyen kötelességemnek érzem, hogy fajom történetét megörökítsem" .

37