Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

A bukovinai székelyekről - 1945 után - az alkalmazkodás és hagyományőrzés lehetőségei

történik, s erősödnek a szomszédsági kapcsolatok. A telepítés utáni években lezajlott egy kisebb belső vándorlás, amelynek során a rokonok, régi szomszédok megpróbáltak újra egymás mellé, de legalább egy faluba kerülni - a korábbi vagyoni különbségekre való tekintet nélkül. Azokban a községekben, ahol nagyobb többségben éltek a székelyek (ilyen a legtöbb Tolna megyei település) ott külsőségekben is vállalták és éreztették etnikai és kulturális különállásukat, ami ismételten csak lassította a beilleszkedési folyamatot. Gazdálkodásukban igyekeztek alkalmazkodni a helyi környezet adta lehetőségekhez, de ez sok kudarccal járt, mivel a dombvidéki földművelést, szőlőművelést nem ismerték. Mindezek az igen vázlatosan ismertetett körülmények - a műveltségbeni különbségek, a kellő biztonságérzet hiánya - motiválták a tsz-szervezéstől való idegenkedésüket is. Végül azonban elsőként alakítják meg a közös gazdaságokat. A fiatalok közül számosan mennek az iparba dolgozni, de a többség földműves marad. A gazdasági, társadalmi és műveltségbeli kiengyenlítődés a 60-as években hoz szembetűnő eredményeket. Az itt felnőtt generáció ezekben az években kerül szakmunkásképző iskolákba, középiskolába. A második téeszesítés végleg egységesítette a tulajdonviszonyokat, stabilizálódott, javult anyagi helyzetük, s ezzel párhuzamosan biztonságérzetük. Éppen ezekben az években tapasztalható egy város irányú vándorlás közöttük. Már az 56-os események után elkezdődött ez, amikor sokan Pest környékén vagy éppen a fővárosban - a vasútnál, gyárakban - vállaltak munkát. Kétyről, Kisdorogról, Zombáról, Felsőnánáról, stb. (sorolhatnám majd mindegyik községet) 10-15 fős csoportok ingáztak a főváros és a Tolna megyei falvak között. Az ingázó életforma azonban nem volt túlzottan sikeres. 1957 végére az ingázók egy része visszatért a tsz-be vagy a környékbeli üzemekbe. Egy kisebb csoport azonban Érdre költözött. E település szívó hatása azóta is érvényesül.