Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Szöveggyűjtemény (1-5)

Itt megírom, miért kellett földönfutó koldusokká lennünk. Ott igen jó volt élni, mert abban az időben Magyarország is Ferenc József császár keze alatt volt és mi is ezen hatalom alatt éltünk, tehát minden jogunk meg volt magyar iskolára, isten­tisztelet magyarul. Bár körben mind román és német faluk voltak, magyar csak 5 község volt : Hadikfalva, Andrásfalva, Istensegits, Józseffalva, Fogadjisten. De távol voltunk egymás­tól, ezek közül legmesszebb 40 km, más három falu tőlünk 6 km távolságra voltak, csak búcsúra jártunk egymáshoz. Na­gyon jól éltünk egymás között, megesett az is, hogy a lány férjhezment a más községbeli legényhez. Még az is előfordult, hogy a mi legényünk kért a szomszéd faluból leányt feleségnek. Amit nem is reméltünk, azon a ponton álltunk, hogy tudjuk, nagy veszteséggel jár az áttelepülés. De elszántuk magunkat és arra gondoltunk hogy elég volt majdnem 200 évig más nemzet között élni, ha már igy hozta a sors, hát akkor menjünk. És igy jöttünk 1941-ben Bácskába. Azon feltételek mellett jöt­tünk, Magyarország azon Ígérettel csábított, hogy csak gyer­tek, mire mi azt feleltük, hogy jó, menjünk, de mi lesz a mi vagyonúnkkal? Az akkori urak azt felelték, hogy ne törődjünk semmivel, a magyar állam visszafordítja kétszeresen. Mi elhit­tük, de biz csalattunk, mert amit otthon hagytunk, annak felét sem kaptuk meg Magyarországon. Teljesen be lettünk csapva, még volt reánk téve egy jó nagy teher, rögtön ránk szerencsétle­nekre a törlesztés: házról, földről kellett fizetni. Az alapja ennek az, hogy úgy ráfizettünk, hogy magyarok lettünk. Még a cigányból is ezért a fizetésért könnyen lehetett volna magyart gyártani. Mi okból hoztak haza, itt lesz feljegyezve. Azok számára, kiket az állam 1941-ben Bukovinából hazaho­zatott Magyarországra azért, hogy magyarok maradhassanak, mert ott románok között éltek, csak az volt a hiba, hogy Szerbiától Bácskát éppen akkor foglalták vissza és minket

Next

/
Oldalképek
Tartalom