Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)

Szöveggyűjtemény (1-5)

.. .A dévai telep fejlődésében Boga Jánoson és Barabás Endrén kivül nagy szerepet játszottak a helybéli ferencesrendi szerzetesek. Különösen kiemelkedik André Krizosztom fiatal pap, aki először létesített énekkart a telepen. Majdnem kétszáz tagú vegyes énekkara volt. 1908 karácsonyán az éjféli szentmisén szerepeltek először. A hatás oly nagy volt, hogy nem csak a másvallású magyarok, de a románok is szívesen jártak a katolikus templomba, hogy gyönyörködjenek az énekkar nagyszerű teljesítményében. Nemcsak vallási, de művelődési téren is sokat köszönhetünk páter Kassiánnak, páter Szabó Dömjénnek és Imets Károly házfőnöknek. Ezek működése azonban az első háború utáni időre esik. A bővebb ismertetésre később kerül sor. A ruházkodás és népszokások A bukovinai székely család életében igen nagy szerepe van az édesanyának és általában a nőknek. A népes családot mindennel, még ruhával is ellátni, különös gondot igényelt. Az ünnepiruhát kivéve önállóan a család maga állította elő. Tanúságként álljon itt egy falusi asszony nyári és téli napirendje. A reggel 4 órakor kelő asszony első teendője a fejés és a tej kezelése. Utána meg kell etetni a majorságot, tüzet kell rakni, reggelit kell készíteni, az iskolás gyermeket felkelteni, megmosdatni, felöltöztetni, imádkoztatni, enni kell adni és az iskolába küldeni. A mezei munkára elment családtagok részére főzni, az ételt esetleg még napszámosok részére sokszor elég nagy távolságra gyalog, háton vagy kézben kivinni. Kb. 10 óráig segíteni, akkor hazaszaladni ebédet készíteni, aztán azt is kivinni, közben az otthon levő jószágokat ellátni, az iskolából hazajött gyerekeket is ellátni, du. kb. 6 óráig a mezőn dolgozni, onnan gyalog hazamenni, vacsorát készíteni, az állatokat ellátni. Vacsora után mosogatni kell, a gyermekeket imádkoztatni