Forrai Ibolya: Néprajzi Közlemények 30. évfolyam - Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél (Budapest, 1987)
Szöveggyűjtemény (1-5)
Andrásfalva a mitóki, Hadikfalva a csernalózai, Józseffalva a tolovamiki uradalmakhoz, melynek tulajdonosa a Görögkeleti Egyház Kezelési Alap volt, s melyet „mandator-ok" (megbízottak) kezeltek, igazgattak. Magánbirtok volt a két először telepített község Fogadjisten és Istensegíts, melyek Wolansky Józsefhez, a józseffalvi birtok pedig báró Caprihoz tartozott. Az akkori idők szellemében a mandatarok és egyéb kutyaütők az ingyen munkaerőt tetszésük szerint használták fel. Jellemző Wolanskyra például, hogy valaki lázadozott, ő keményen rászólt: „Kuss te vengerszki pess!" (kutya!). Megkövetelte, hogy a régimódi faekékkel, melyen vas csak a szántóvas volt, egyenes barázdákat húzzanak. Az időjárástól és talajviszonyoktól függetlenül, hogyha a legkisebb hibát látott, az egész napszámot megsemmisítette. Kapáláskor megkövetelte, hogy a sorba vetett kukorica egyenlő távolságra legyen egymástól, függetlenül attól, hogy hogyan vetették és hogyan kelt. A hiányok miatt mentség nem volt. Aki a vetésre panaszkodott, odavágta: „Kivagdaltad, hogy uradat megkárosítsad!" A szerencsétlen emberek kukorica töveket vízzel öntözték, hogy hiba ne legyen. Az ellenőrzésnél, hogyha két sukkos (55 cm) távolságon hiba volt, a napszám megsemmisült. Az aratást sarlóval végezték. Mindenki köteles volt egy meghatározott területet learatni. Itt a napszámokat azon a címen semmisítették meg, hogy a kévék nem egyenlőek. Egy abroncsszerű mérővel ellenőrizték a kévéket. Hogyha csak egyet is kifogásolhattak, egy görbe késsel valamennyi kévét szétoldotta. A napszámot nem csak megsemmisítették, hanem a kévéket újra kellett kötözni. A folytonos piszkálódással elérték, hogy annak ellenére hogy egész éven át robotolt, mégis adós volt. A cséplést télen a legcsikorgósabb időben lovak végeztek. E munkánál jaj volt annak a gazdának, akinek a lova a gabona közé illetlenkedett. A napszám megsemmisítése mellett botozással is büntették. A hétközben büntetésre ítélt jobbágyokat szombat délután az udvarba rendelték és Wolansky jelenlétében külön e célra tartott hóhérral verette meg.