Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 28. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közöség 2. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR (folytatás) - V. Mitikus lények

jelentette annak á papnak, aki - mán említettem, hogy meghalt -, e légyott, imádkozott, mè'sszentëlte, meffüstölte. Minden elmaradt." (18) 969 "Hát mondtak, | mondtak. Olyat is hallottam | hogy azt mondja éjjel megnyomta, meg mit tudom én. Meg zörömbölt a padláson. Olyan is. Akkor, itt a Páesek Mis néni mán meghalt, ő beszéte, hogy mikor erdélyiek vótak itten. Még háború előtt, olyan menekülő erdélyiek. | Aztán ő nála vót egy szomszédasszony, az elment háza. Mikor, aszongya I elment az az asszony, őnála hozzáfogtak, azt mondja, az öklöt így verték össze (mutatja). De ő nagyon reszketett. Akkor nem is tudom mit mondott? Oszt az apja itt lakott a szomszédba, elment az apjához, áthívta, hogy ott aludjon. No ő elaludt, aszongya. Hát az apja mondta neki reggel: — No lányom, azt mondja, hallottad-e? Újból verték össze, azt mondja az ablakot. Én nem tudom, hogy az ember mit mondott nekik, vagy neki? Oszt aszongya, mikor ment ki az (nevet) ajtón, egy nagyot fingott az ülető. Hogy oszt ez igaz vót-e? Én nem hiszek én ilyeneket." (33) 970 A kőház: Állandó zörgés volt nálunk a padláson, többször is volt. 1910-1 l-ben történt, akkor jöttek ide apámék Mihálygergéről lakni. Itt volt egy lakás a helyén egy kőház volt valamikor régen, egy uradalmi ház. Azt mondták anyámnak: - Ha lefekszetek, majd meglátjátok mi lesz! Mindnyájan lefeküdtünk, de akkor lekezdődött a padláson, olyan vót, mintha hordót gurítottak volna. Apám erre azt mondja — No megállj! A vasvillát vette, felment a padlásra, akkor ott hirtelen csend volt, mikor lejött újra elkezdte. Aztán megint vette a vasvillát, kezdte a káromkodást, felment, semmi. Légyott újra ment megint. Anyám, a keresztanyámmal hozott szenteltvizet, a padlást megszentelték. A padlást teljesen lepucoltuk, tisztára a padlást és akkor megszűnt a guriga. Mikor vót a kemencéhez is bújtunk. Estétől, hajnalig, mikor a kakas megszólalt, tovább aztán nem volt. (13) 971 A ház padlásáró minden álló éccaka olyan hordógurigatás, me' lánccsörgetés, lánchuzogatás zenebonája hallaccott, hogy azt hitté vóna az ember, húszan is a padláson szorgoskodnak. Fel is mentem lámpával a rétlyán, de akkorra a zaj elhallgatott, me' nem is láttam semmit. Azt beszéték, hogy Jeszenszky Sándor ispány csinálja eztet, aki azé nyugtalan, mer egy ember halálát okozta. Hát éccér fel is szólítottam, hogy "Tekintetes úr, legalább a gyerekekét haggya aludnyi, a kutya hetvenyit!" A zajgás egy jó időre elállott, de csak folytatta. (62)