Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 28. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közöség 2. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR (folytatás) - V. Mitikus lények

Halottat előre megérző ember: 667 Állatrontás: juh (279), tehén (256-262) disznó szemverése (274—276). Gyerekágyas anyát megrontó macska: 580 956 "Ez a Gábor bácsi vót. Az aki nekem keresztapám vót. Akinél ő szolgát kérem, annak meghalt a felesége, és izébe mentünk. Magyargécbe mentünk kérem szépen, onnan nősült meg egy ilyen zárdabeli apácaféle vót ez valami, oszt oda mentünk kérem. No de annak a keresztapámnak két csikója vót, de vót neki egy nagy bika is kérem, ő tartotta a községi bikát. Tehene is vót. Na most kérem, ezzel a Holló bácsi mer úgy neveztük csak, én komának hítam, meg mindenki komának híta őtet, mán aki ismerte — ez kérem szépen azt mondta: Befogok elmehettek, de a komának - mer úgy híta a keresztapámat is, hogy koma, a gazdát —, de a komának a gyeplőt oda ne add, mert ha odaadod, abba a pillanatba nem mentek sehova! - Hát ugye házasodni való ember, beértünk Gécbe, adjam át a gyeplőt. — Mondom neki: — Keresztapám üljön, ne vegye el a gyeplőt, üljön! De ő, de úgy majd elveszi. Elvette kérem, mán nem is mentünk sehova! Ez olyan igaz, mint ahogy kend itt van! (gy : Mit csinált?) Megalltak a lovak, kérem szépen, ágaskodtak, jobbra-balra forgatta a fejit. Nem ment sehova, hiába vagdosta az ustorát. Akkor oszt én mondom neki, hogy: — Keresztapám, adja ide a gyeplőt! Ideadta. Kérem, leszálltam - a gyeplőt megfogta az asszony -, leszálltam, megveregettem a lónak a nyakát, fejit, megsimogattam kérem, akkor mentünk. Akkor azt mondta a keresztapám: — Na, mán téged is betanított a koma! Mán te is olyan vagy, mint a koma, téged is betanított. Az olyan vót. Ez igaz vót kérem szépen, és mondtam neki: — No most a hegyen. . ., ha hegynek jönnénk Pilinynek haza, mer nagy hegy -, hogy elindulhatok-e a csikókkal haza? — Egész nyugodtan! Csak gyöjjek! Kihúzza, akár hol lesz! Keresztapám az annyira értett hozzá, kérem, megkötte úgy az istrángot, hogy nem bírtuk kioldani! Olyan kötést csinált, pedig spekuláltunk mindenhogy. Olyan ember vót az. is. Sőt azt már mondani akartam, hogy a keresztapámnál vót ez a falusi bika. Nagy, rettenetes nagy darab, vót benne vagy tizenkét mázsa az biztos. Az úgy ment kérem szépen a koma után, Gábor bácsi után, mint a gyerek az anyja után. Soha meg nem bántotta kérem, soha! Az úgy ment utána. Hogy tudománya