Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

A hiedelemrendszer néhány jellemzője - 2. A hiedelemrendszer kategóriái

kívüli" tulajdonságokkal felruházott példányok bírnak — többek között ere­detre is utaló — hiedelmekkel. A növény- és állatvilág hiedelmeinek másik típusát a tulajdonságok, vagyis a racionális megfigyelések, ismeretek nyomában járó, azt kiegészítő képzetek alkotják. A természetismeret praktikus célú hiedelmekkel egészül ki. így a növényeknél a vetés, a megfelelő termés érdekében fogalmazódnak meg előírások /Sz 208, 213/, Ül. alakulnak ki serkentő célú hiedelemcselekvé­sek, mint pl. a gyümölcsfák megverése /Sz 217/, vagy pl. a virágok /Sz 221/, a tök /Sz 215/ stb. ültetésének módozatai. Az állatok, főként a háziáUatok szaporítása, hasznuk növelése hasonlóan fokozott mértékben társul hiedel­mekkel. Nem minden állat tartását övezi azonban egyenlő mértékben sokrétű hiedelemvÜág. Míg pi. a baromfi hasznával, szaporításával seregnyi hiedelem, hiedelemcselekvés áll kapcsolatban /Sz 281-298/, addig a gazdálkodásban ugyancsak alapvető szerepet játszó tehén hasonló tartalmú hiedelmei kisebb jelentőségűek. A nagyáUatok (tehén, ló, szamár stb.) hasznosságát, termé­kenységét serkentő hiedelmeket inkább specialisták tudásának tarthatjuk. A harmaton megfordított nyáj /Sz 830/ pásztorok által végzett hiedelem­cselekvés, a piros almáról itatott ló /Sz 267/ vagy a lovaknak bogánccsal tör­ténő nagypénteki megfésülése /Sz 269/ pedig a gazda cselekménye volt. A néphit vüágában az állathoz igazán értő emberek a tudományosok közül kerültek ki. A tudós pásztor /Sz 828-834/, a tudós kocsis /Sz 835-848/ vagy akár a furfangos, állattal jól bíró személyek /Sz 954-956/ különleges ismeretekkel és cselekményekkel - vagyis a racionális tapasztalatokat gaz­dagító hiedelmekkel és különleges eljárásokkal — tudták az állatokat kezelni. Ezek a praktikus funkciójú képzetek tehát szűkebb körűek, mint a nők, gyerekek vagy bárki által ismert és végzett, a baromfi hasznával, befolyáso­lásával kapcsolatban kialakult hiedelmek. A specialisták "állatismerete" ­akár valóságos, akár félig-meddig fiktív személyekről is van szó - a néphitben erőteljesen kötődik a hiedelmek más-más láncolatáuloz, így pl. a különleges erejű, rendkívüli képességű személyek képzetköréhez. A hiedelmek pozitív értékű (vagyis az állat előnyös befolyásolását kifejező) példái az állathiedel­mekben egyrészt a baromfi körül, másrészt némiképp a "mitikus vüágba" kerülve figyelhetők meg. Ennek ellentétes sűrűsödési tendenciája, az áüat­hiedelmek negatív tartalmú pólusa, vagyis a rontásként kezelt cselekmények viszont határozottan a nagyobb haszonállatok kapcsán formálódtak ki. Amüyen sokrétű a baromfi hasznát célzó hiedelmek köre, olyan sokrétű a tehén megrontásának különböző eseteit tanúsító szövegek családja. Az állat­rontás hiedelmei ugyanakkor a baromfi kapcsán alig figyelhetők meg s a

Next

/
Oldalképek
Tartalom