Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

A hiedelemrendszer néhány jellemzője - 2. A hiedelemrendszer kategóriái

A természeti világ hiedelmei kapcsán különböző jellegű hiedelemtípusokat lehet megkülönböztetni. E típusok a hiedelemrendszer egészét jellemzik, de mint utaltam rá, nem minden tartalmi csoporthoz kapcsolódnak ugyanolyan mértékben. A jelenségek eredetét kifejező hiedelmek túlnyomó részt a kozmogónia világán belül találhatóak, így az emberi élettel kapcsolatos képzetek között csak erősen redukálódott formában lelhetők fel. Itt nem is eredetmagyarázatként jelennek meg, hanem pl. betegségek okaira vonatkozó ismeretként működnek. Hasonlóan az emberi élet nagy fordulóit sem aitológiai szövegek jellemzik elsősorban, hanem gyakorlati funkciójú hiedelemtartalmú ismeretek. A korábban már körvonalazott egyéb hiedelemtípusok, mint a praktikus befolyásolás és az alkalmazás, felhasználás szabályait előíró hiedelmek, az emberi világ alrendszerében is világosan felismerhetőek. Elsőként ez utóbbi, a tárgyak, eszközök használhatóságával kapcsolatban tennék pár észrevételt, ezzel is kiegészítve a hasonló összefüggésben már megfogalmazott elveket. Csakúgy, mint a növényi, állati, ásványi eredetű tárgyak, az ember alkotta eszközök és tárgyak is ambivalens természetűek. Jól érzékelhető ez az "Adattár" ide tartozó szövegeiben. A tárgyak, eszközök alcsoporton belül négy kategória-osztályban összesen 110 kategóriát lehetett feltüntetni. Ez nem öleli fel az összes hiedelemtartalmú tárgyat, mert több kategória gyűjtő jellegű és ténylegesen több konkrét tárgyat tartalmazhat (pl. edények, kincs, vaseszköz stb.). A tárgyak, eszközök kategóriáinak listája sajátos módon sokkal inkább a hiedelemrendszer egyéb mezői irányába utaló kapcsolatok mutatója, mint e kategóriák önálló hiedelmeinek egymást követő sora. Ez azért alakult így, mert a tárgyi világ bizonyos mértékig inkább csak járulékos eleme, sajátos aspektusa a hiedelmeknek. Itt ismét arról van szó, mint amit korábban már kimutattam, hogy az ember környezetéből bármit hiedelemfunkcióba "juttathat". A tárgyi kategóriák ily módon elsősorban más hiedelmek, hiedelemláncok függvényeként szerepelnek. Az épületek, a ház részei sokkal inkább a rontó lények tevékenységének keretéül, mint önálló hiedelemtartalom kifejezőiként szerepelnek. Eszközök egész sora, a táplálékok és ételféleségek számos darabja a gyógyítás különböző eljárásaiban válnak fontossá, de elsőrendűen a felhasználás módja által nyernek hiedelemfunkciót. Nem kívánom túlzottan mereven szembeállítani a "tudásjellegű" és a "használat-jellegű" hiedelmeket, de a használati eszközök, tárgyak, épületek stb. kategóriái világosan kifejezik ezt a kettősséget. A túl éles szétválasztás egyébként azért sem indokolt, mert a tárgyak bizonyos csoportja mindkét aspektust hordozza. Pl. a karácsonyi abroszt ha vetéshez használják /Sz 321/, akkor az abrosznak valamilyen különleges hiedelemjellegű tudást