Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

A hiedelemrendszer néhány jellemzője - 2. A hiedelemrendszer kategóriái

latok miatt nem tudnak izolálódni, ami fokozza a lexikai elemek állandóságát. Gyűjtés közben többször is tapasztaltam, hogy egy "élő" lánc megtalálása minden gond nélkül indukálta a további objektumok, újabb elemek felszínre kerülését. Mint említettem, a természeti jelenségeket többnyire már racionális magyarázatok kísérik, s a láncok felidézése, összekötése nehezebben történik /Sz 141/, de ezt követően a rendszer szintaktikája szinte gond nélkül összeáll (/Sz 885, 881, 883, 878/ - a szövegek ebben a sorrendben hangzottak el a beszélgetés során). A természeti világon belül a hiedelmek és racionális ismeretek aránya alcsoportokként nem egyenlő. Az időjárással kapcsolatban a tapasztalati megfigyelések túlsúlyban vannak a hiedelmekhez képest. Sőt azt mondhatjuk, hogy a hiedelemrendszernek talán ez a legkevésbé "hiedelemszerű" tartománya. Az időjárás ismeretei a mai anyagban egyértelműen a racionalitás felé mutatnak, az igazolatlan megfigyelések, cselekmények aránya nagyrészt lekopott. A vonatkozó szövegek főbb típusait azonban mindenképpen indokolt volt a gyűjteménybe felvenni, mert jól kiegészítik a természeti jelenségekről, égitestekről vallott képzeteket, s annak leghétköznapibb szféráját adják. A szövegek két tartalmi réteget alkotnak: a megfigyelések leszűrt eredményeit kifejező megállapítások és megfigyelések nyomán megfogalmazódó 'jelek", jóslások csoportjait: 1. megállapítások a) határozott időpontokhoz fűződő ismeretek b) időváltozás, égitestek viselkedése 2. előjelek jóslások a) határozott időpontok alapján b) időjárásjelenségek konkrét előjelei és megjóslásuk Az időjárásjóslások logikailag implikációs kapcsolatot tartalmaznak: mindegyik könnyen átírható a "ha. . . , akkor. . . " formulába. Az implikáció első tagja konkrét megfigyeléseken nyugszik, amelyek a következményt a jellemző gyakoriság miatt meghatározzák. A megállapítások önállóan alig fordulnak elő, majdnem mindig további következtetéseket idéznek. Az elemek kapcsolódásának szabálya tehát ebben a csoportban is könnyen realizálódik. Az időjárási megfigyelések terén a hiedelemszerűség voltaképpen az időjárás befolyásolhatósága kapcsán mutatható ki leginkább. E mozzanat a jóslásokkal áll összefüggésben, annak kiterjesztése. Karancskesziben - mint említettem - az ilyen típusú hiedelemanyag ma alig jellemző, valószínű, hogy elsorvadt. Meglétükre azonban több jel is mutat. A szárazság idején javasolt esővarázsoló eljárás /Sz 136/ a hiedelemcselekvések körébe utalható,