Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

A hiedelemrendszer néhány jellemzője - 1. A történeti feljegyzések tanulságai

szólásának szimbolikus jelentőségéről /pl. Sz 799, 901, 970/. A túrót okádó boszorkányok hiedelmét, amely az egyik határozott motívuma az 1717-es boszorkányperben elhangzott vallomásnak, a mai anyagban is jellemző és kerek hiedelemmondaként /Sz 742, 801/ jegyeztem fel (típusszám: L/l.V, 2/H). A helyi néphitről tudósító legkorábbi forrás tehát már több történet* párhuzamot tartalmaz anyagunkkal kapcsolatban. Időben a következő adalékot éppen Karancskeszi kapcsán jegyezték fel: "1866-ban harmadik-negyedik vármegyéből özönlött a búcsújáró nép Karancs-Keszibe, hogy ott egy kútban a csillagos ég visszatükröződését lássa, amiről azt állította a nép, hogy az oltári szentség van benne égő gyertyákkal és angyalarcokkal körülvéve; hanem aki hitetlen, az nem láthat benne semmii. Ezen szédelgésnek aztán a prímásnak egy igen erélyes körlevele vetett végett" (FINDURA 1885: 202). Magát az eseményt - legalábbis a feljegyzéssel megegyező szövegben — eddig nem sikerült fellelni. A beszámolóban leírt esemény fő motívuma azonban a karancssági szent hely keletkezésének magya* rázatában világosan felismerhető /Sz 14, 1027/; egy kislány Szűz Máriát egy kútban, a víz felületén látta megjelenni. Megjegyezhető, hogy ez utóbbi mozzanat, a víztükör rendkívüli képességének hiedelme más adatok kapcsán, pl. a morkoláb hiedelemkörben is megtalálható /Sz 1013/. Nem tárgyalom PINTÉR Sándor (1880) értékes néphit-adatait, mivel a szerző sajnos lényegében egyáltalán nem lokalizálta közléseit. Mint a szóm* szédos Etes község szülötte és a közeli (időközönként Keszi járási székhelyének), Szécsénynek ügyvéde bizonyára jól ismerte, közölte a karancsvidéki falvakból származó, ül. e helységekre is jeüemző anyagot. Források híján azonban nem térek ki még a saját gyűjtésemben feüelhető párhuzamok bemutatására sem. Több értékes hiedelemről tudósít a kitűnő botanikus BORBÁS Vince múlt század végén közzétett kisebb közleményeiben. Adatai ugyan nem közvetlenül a karancsalji falvakból származnak, minthogy szülőfalujának, a közeli Litkének hagyományait közölte. Mivel azonban ezek többnyire a Karancs vidékének egykori életére vonatkoznak s továbbá mivel nagyobb részük variánsait Kesziben is lehetett gyűjteni, tanulságos rövid ismertetésük. BORBÁS Vince egy korai (1875) "Babonák" címmel megjelent közlésében Litkéről 15 hiedelmet ismertet. Közülük mindössze egy tűzzel kapcsolatos előjel és egy tűz elhárítását tartalmazó előírás ismeretlen az itt közölt anyagban. Hat hiedelemnek a lényegét teljes mértékig követő s csak apróbb mozzanatokban eltérő változatát tudtam magam is gyűjteni. A további hét hiedelem teljes mértékig ismert Karancskeszi anyagában is. Így pl. az első fecske,