Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR - III. Emberi világ

— Édesanya gyútsa még a lámpát, mer én mindjär mëhhalok! Mikor a -hódvilágot mëllàttam, a hódvilag mellett még két lobogó vót. De ez setétbe vót, a még akkor a lámpa ném égett, csak se tétbe, láttam. Mer a hódvilag a kemence ódalán egy fényes, az megvilágította a két lobogót. Osztan mán lebírtam még az ágy ró kelni, oszt odamentem édesanyához, úgy ráztam: — Édesanya, gyútsa mëg a lámpát, mer rögtön mëhhalok! — Hát mi van, hát mé félsz annyira? Osztan mëmmondtam nëki. — Nem igaz! — Hát mondok, nézze mëg, ott van még most is a! Még mikor a lámpát meggyújtotta, még akkor is ott láttam azt a hódvilágot. — Eridj mán ne beszélje! — Hát én nem - mondom, úgy hogy így nem igaz, de mondom — ott van! Hát osztan reggel mikor felébredtünk, ugye, én annak alanynak az anyja, mer jó cimborák vótunk. — Nohát Margit, nem gyötté Gizelt mënnézni, má Gizel ki is van terítve, aszongya, mëg van halva. Mer aszongya az anyja, hogy nagyon neheztelt rám, hogy nëm mentem betegségbe nézni. No de engem édesanya nem engedett, hogy odamenjek őt nézni, mer tüdőbeteg vót. Mink mëg sokan vótunk gyerekek, sokan vótunk gyerekek, oszt hogy akkor én is elkapjam a betegséget, oszt a sok gyerek közé vigyem. Ha vótak ilyenek." (19) + Tilalmak megszegése okoz halált: 380, 569 Gyerek halálát megjósló ember: 850