Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR - III. Emberi világ

valami vót, hasmenési, vagy mit tudom én. De man a mi korunkba ez nem vót." (27) 508 A kendertiló kétágas nyílásán átbújtatták a szemmel megvert, vagy "meredek"-be esett gyermeket, s közben egy ruhadarabját ott hagyták, hogy a betegség ott maradjon. Többnyire ingben bújtatták át, s az ingét otthagyták a tilón. (73) 509 Ha szem ártott a gyereknek, vőlegénybokrétával szoktuk megfüstölni. (82) 510 (gy : A meredeket hogyan gyógyították?) "Kék papír vót, jó vastag kék papír vót. Oszt akkor mézzel megkentük, megkenték. Oszian áztat tették rá, mézes papírt, (gy: És hova tették?) Hát ahol, ahol fájt néki. A meredek, ugye hát erre tették e. Áztat is tudom, mert vót olyan akire rátették. Akar asszony, meg ha mán gyerek is, vagy valami vót áztat tették rá. Mézes papírt, olyan kék, jó vastag papírkát. Igen. (.. .)" (34) + Lásd még: 500 511 Lopott tejet kell adni neki. A szomszéd tehenét úgy fejték meg, hogy az ne tudjon róla és ezt a fürdővízbe tették és abba fürdették meg a gyereket. (46) + Lásd még 750 512 Szemveréses gyereket borostyánba fürdették. (80) 513 Naplementekor kilenc különféle fűből vagy faágból teát főztek, vagy forró vízbe lófejcsongokat dobáltak. Ez volt a beteg fürdővize, amit . . . nem volt szabad kiönteni . . . (mert) elvitték vele a gyerek álmát, . . . (és) eredménytelen volt az egész gyógymód. (P.255/73:10) 514 "Azt is láttam, hogy mikor a gyerekek így a | megverték szemvei — így beszélték az öregek. No aszongya, tudod, aszongya,hogy kereshetek mán, aszongya, valahonnan lótejet. Azondják, hogy - az asszonyok - hogy hát hol keressünk? No majd én hozok nektek! - biztos mán annak az asszonynak lehetett úgy elrejtve. Hoztak, abba fürdették. Felforralták áztat a lófejet, má régi öreg lófej volt, felforralták. No, oszt abba fürdették meg háromszor, hogy majd jobban lesz a gyerek. Akkor keresztet vettek rajta az arcán. így csinálták e (mutatja), hogy ne verjék meg szemvei. No, ilyen dolgok vótak. (gy: Vizet hova kellett önteni?) A vizet - mondom - az ajtósarokba végig, azt is. Vagy oda, ahol legtöbben járnak, hogy el. . . elvigyék a izét, a betegséget, így is mondták az öregek!" (17)