Fejős Zoltán: Néprajzi Közlemények 27. évfolyam - Hiedelemrendszer, szöveg, közösség 1. rész (Budapest, 1985)

ADATTÁR - I. Karancskeszi környezete, nevezetes helyei

— Jàjj kedves magyarok, hova valósiak? — azt mondja. | Olyan boldog vagyok, hogy magyar szót hallhatok. Mondják, oszt hogy a Káráncs vőgyirő. — Jàjj, jàjj! - aszongya, hat mér gyöttek maguk ide? — aszongya. Hiszen, aszongya, olyan szent hely, mind a Karancs hegy nincsen sehol az országa. Ott, aszongya, maguk vitték oda az angyalok, azt mondja, a | a követ, a követ. B : Követ a kápolnához. A: Minek híjak mân a követ, no? C: Hát ezt három | három náp kísérelték meg. (B közben mondja: Mer a nagyobb hegyre akáták tennyi.) Ott, ott, ahol a legmagasabb, a Messzelátó van. Ez közös a csehekvel, mëg a magyaroké. Ott akartak templomot csinälnyi - nagyon magos azé, 730 méter magos. No, és mikor abba hadták, ugye, akkor a nap az építkezést, házamentek, másnap akartak folytatnyi. A másik hegyen vót a kerencs (?), ő . . . a hegyesebb hegyen! Ami itt közelebb, latja azt a hegyet, ott van. — Hat ki hozhatta ezt, ki hozhatta ide? Hát nem tudtak, hogy ki hozta, annyi, annyi anyagot, ami mán ott vót. Megint megkísérelték másnap, akkor se sikerült! (A: Reggehe megint átvitték.) Megint elvitték oda, harmadnap mán abba hagytak. Azt mondtak, hogy | ez Isteni eredetű, azt mondja, ezt ott kell csinálnyi a templomot. Ott is csinálták. Hat ez régi, nagyon régi, régi. Mit mondjak még magának? A: közbevágva: Nagyanyámtól úgy hallottam, hogy | a Karancs hegyiről ugratott ez a Szent László a Szentkútho. B: A Szentkútho. C: Ez még IV Béla. .. B: A Karancsró ugratott Szentkútho. A: közbevágva: Szent László onnan ugratott a Szentkútho. . . B: Én is úgy hallottam. A: És a patkó nyoma, még mikor én lyán vótam, még mewót! B: Meg bizony! Etel néni, még nem olyan nagyon régen is, még talán most nagyon ménnézném, most is. . . C: Ez még IV. Béla eredeti | előtt vót. (.. .) A: Szent Lászlóról lett elnevezve, mer az is járt itt valahol. B : Mégiscsak akkor vót itt! Akkor, iga.. igaz lehet ez a monda, hogy a Káráncsra. Ezt én is hallottam még lánykoromba! Hallottam."(25,26,27)