Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A vizállás milyensége

Valamivel szerényebbek, de megközelitoek az adatok a dunai kereskedelem másik nagy központjából: Győrből. A mult század derekán Győrött 41, később 35 hajó tulajdonosról tudnak, akik közül többen 10-15 hajót birtokoltak. 152

/

a Természetesen a szinte már monopolizáló törekvésű hajóépítők, hajótulajdonosok, kereskedők mellett számtalan szegényebb vállalkozó élt folyómenti falvainkban, városainkban, akik közül sokan csak egy-egy dereglyével vagy nagyobb méretű ladikkal rendelkeztek. Végezetül már itt meg kell emlitenünk, hogy a folyami vontatás magyarországi gyakorlatában olykor előfordult tutajok és hajómalmok vontatása. A vállalkozó szellemű deszki hajóvontatók a folyami vontatási gyakorlatban rendhagyó vizi alkalmatosságok (kotró, uszó fürdőház) vontatását is végezték az egyre kevesebb vontatási munkalehetősé1 53 get biztosító utóbbi években. Á vízállás milyensége Az adott folyó vízállásának milyensége, pontosabban, hogy milyen volt a folyómeder vizbősége a vontatás időszakában, apadás vagy áradás volt-e a folyón — melynek következtében a viz sodrása gyengébb ill. erősebb — befolyásolta a vontatást. A vízállás a haladás biztosítása érdekében módosíthatta a befogás rendjét, a hajtás módját, mely által lehetővé vált a vonóerő minél jobb felhasználása. Adatközlőim általában arra a kérdésre, hogy hány állattal vontattak, a válaszadásnál minden esetben hangsúlyozták, hogy az sok más — később tárgyalandó — tényező mellett a "viztől is függött".