Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A szállitóeszköz

Tetejetlen hajó - Betkowski J. nyomán A méretek szerinti megkülönböztetést sem vehetjük alkalmasabbnak, mert egy-egy tipuson belül a legkülönbözőbb méretű hajók épülhettek, s a méreteket nemritkán a rendelkezésre álló faanyag is befolyásolta, s igy a hajók hosszúsága, szélessége, merülése, oldalmagassága igen tarka képet mutat. Alljon itt erre néhány példa! A bajai superoknak megadva, hogy hány vagonos hajót készítsenek, már tudták a kért hajó fenéknagyságát. Igy pl. egy 10 vagonoshoz 420 cm széles, 30 méter hosszú, 230 cm oldalmagasság kel147 lett. A Vág mentiek 5-6 vagonos dereglyéinek ugyanekkor hosz148 szusága 32 méter, szélessége 5 méter, merülése 1, 5 méter volt. A klotzzille néven emiitett hajók pedig 136-146 bajor lábnyi hosszusággal s mintegy 12 lábnyi szélességgel, s ennek eredményeképpen 149 4600 mázsa hordozóképességgel birtak. A vontatott hajótestek különböző nagyságával és űrtartalmával kapcsolatban hivatkozunk Vörös Károly már idézett tanulmányára. Az 1856. év adatait idézve a következő megállapításra jut: "A hajók száma és az általunk szállitott gabonamennyiség közötti összefüggés azt is mutatja, hogy a győri hajók eszerint jóval nagyobbak voltak a csak Pestig jövőknél, melyek nyilván csupán a köeelebbi környék Duna-parti falvaiból történő szállításra voltak berendezve. Olyan körülmény ez, mely az 1853. évi, a pestinél számszerűleg kisebb győri hajóforgalom mögött is megsejteti: Győr a szállítmány súlyát tekintve a pestinél már akkor is jóval nagyobb forgalmát. " ^