Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)
Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A szállitott áru
egyaránt kiszolgálta a Magyarországban, ill. a Magyarországból irányuló, valamint a Magyarországon áthaladó kereskedelmet. Ez utóbbira vonatkozóan Nagy Lajos királyunknak Boroszló levéltárában található 1365-ben kelt levelében olvashatók fontos adalékok. A Nagy Lajos korabeli levelek alapján a korabeli Buda kereskedelmét vizsgálva irta Salamon Ferenc: "Boroszló és Prága vagy a Kárpátok szárazi utján, vagy félig folyamokon közlekedtek városunkkal. Sléziából egy darabon föl az Oderán, aztán rövid távolságra Olmützig tengelyen, onnan a Morva (Marek) vizén le a Dunához, aztán ezen Pozsonyhoz, Győrhöz, Budához lehetett leszállítani, s fölfelé ugyanazon eszközökkel az utat megtenni. . . ...Rezet, más ásványokat vittek ki a boros zlóiak, mig be posztót és lóször szöveteket hoztak. De a magyar kivitel oda keleti fűszerekből is állott, Budai mérték szerint becsülve, még 1438-ban is. Nagyban negyven-ötven mázsájával szállították ki. A timsó, ez a szintén keleti áru is kétségkívül Budán át került Boroszlóba, a genuaiak Smyrns melletti bányáiból, A budai törvénykönyv szabályozván, hogy az idegen kereskedő, ki csak nagyban adhatott és vehetett a budai piacon, miből mennyin alul nem adhat és nem vehet, — lajstromot közöl, amelyekben csaknem minden akkori áruczikk előfordul. . . bors és sáfrány, ... ez utóbbi fontos kereskedelmi cikk volt, bizonyítja az is, hogy Regensburgban is (1 306), mint később Budán külön rendeletben hagyatik meg a sáfrány hivatalos és gondos megvizsgálása. Meglepő az, hogy a czukor és a czukorliszt egy kategóriába van téve nem a borssal, hanem a sáfránnyal. Még különösebb, hogy a selyem-szövet is a "speceriák" közé van felvéve. Emlitettik a finom selyem (fled-seyden), a lovag-selyem és a görög (krieckisch 51 seyden). Ezeket nem rőffel, hanem fonttal mérték. . . " Valószi-