Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Vontatás emberi erővel

A foktoiek bajai fuvarjai szintén háromnaposak voltak, ide is kettőt tudtak hetenként fordulni. A Baja-Foktő közötti távolság 36 km, de az ut könnyebb, mint a szekszárdi, mert teherrel végig ereszkedtek. A kirakodás — legalább részben - a második napra esett, s a harmadik napon hajnalban, négykor indultak. Délben Faj411/g szon ebédeltek, estére Foktőn voltak. Munkaszervezeti szempontból - különösen annak társadalmi politikai vonatkozásait tekintve — megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a két világháború közötti homokkitermelő és homokszállitó dereglyések a Kőrösön. Egy kiemelkedő egyéniségről F é j a Géza is megemlékezik Viharsarok cimü müvében: "Füfa Albert és társai homokot szállitó üzemet alapitottak. Nyakukba s vállukra illesztik a kötelet és maguk húzzák a dereglyét végig a Körösön Gyomáig. 412 A magyar volgai hajósok. " A körösladányi Füfa Albert a viharsarok népvezéreinek karaktertípusa volt: ". . . aki emelt fővel, bátran szemükbe merte mondani a népelnyomó nagyoknak és hatalmasoknak, hogy nem! De ugyanakkor a vele együttérző kisemberek felé ez volt a szava: Csinálnunk kell valamit. - és nemcsak beszélt, 413 hanem cselekedett is. Harcolt és nehéz harcok után győzött. E szegénysorsu, talán hat elemivel sem rendelkező, öntudatos ember, aki aratásnál, cséplésnél bandagazda volt, falujának társadalmi-politikai harcában is kiemelkedő szerepet játszott. (A körösladányi "Munkásház" felépítésében is ő adta a legtöbb munkát. Ő vetette ki a vályogot is. ) Amikor pedig a körösladányi homokszedés nagyvállalkozói a minimumra szállították le a köbméteres homokszedők munkabérét, merész vállalkozásra szánták el magukat Füfa Albert vezetésével néhányan a kapitalista kizsákmányolás áldozatai közül. "Ugy vállaltak homokkitermelést, hogy vizi uton helyhez is szállítják. Próbálkozásuk biztatónak ígérkezett. Gyomára, Szarvasra,