Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Vontatás emberi erővel

"A gabonáshajó kirakása" - Kőrösfői Kriesch Aladár festménye, 1917 A kialakult befogási rendnek megfelelően mindig páros létszámú volt a vontató egység. A létszám természetesen több összetevőtől is függött. "Egy harmincvagonos hajó vontatását üresen, közepes viz mellett, 12 ember végezte, teherrel általában kétszerannyi, tehát 24. A naponta megtett ut természetesen sok mindentől függött: milyen állapotban volt a cugjárás, útközben nem kaptak-e áradást, nem nyomta-e nagyon a szél a hajót, milyen forrón sütött a nap. Még legelviselhetőbb volt ez a talán legnehezebb testi munka tavasz402/a szal meg a hüvöskés oszi napkon. " A tiszai gyalogos vontatók munkarendjében nem volt váltás, pihenésre csak a váltásnak nevezett szaldomok alkalmával és ebédidőben kerülhetett sor. A hajnalban megkezdett hajóhuzást folyama-