Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

A folyami szállitás, a közlekedés helye és szerepe Magyarországon

Á folyami szállítás, a közlekedés helye és szerepe Magyarországon 1848ban a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről cimen átfogó előterjesztést tett a közlekedés összes ágainak fejlesztésére. Szavai súlyosak, de megfelelnek a valóságnak: "Hazánkban a közlekedések ügyét a véletlen vezette eddig. Egyes hatóságoknak, jobbadán pedig azokban egyes egyéniségeknek tevékenysége állitott ugyan elő az ország némely vidékein jó utakat: de azok iránya, fenntartása, használhatósága mindig egyéniségek nézeteitül, s erélyétől függött. . . Hajózható folyóink állapotát szinte, — sőt még inkább, — a véletlen határozta el. Folyóink, még a Dunát sem véve ki, magántulajdonnak tekintetnek sokak által ... A hajózás mely rajtok keletkezett, semmi akadályok által védve s rendezve eddig nem volt . . . "

3 A javaslattal a nemzet gazdasági fejlődésének egyik központi kérdése: a szállítás és közlekedés, került az érdeklődés előterébe, ugyanis, mint azt már korábban: 1797-ben a D e commercio et industria hungariae cimü gazdaságtörténeti értekezés ében Berzeviczy Gergely is megfogalmazta: "A közlekedés köny. e 4 nyüsege első kivanalma minden iparnak és kereskedelemnek. " Magyarország szárazföldi úthálózatáról, az utak állapotáról, használhatóságáról igen lehangoló képet adnak az egykorú leirások. Az ország útépítési tevékenységét alapvetően meghatározta az a tény, hogy az utak az Arpádházi királyok korától a XIX. század közepéig a vármegyék kezelésében voltak. Az utak épitése és fenntar19