Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 26. évfolyam (Budapest, 1983)

Hajóvontatás Magyarországon - Elemzés - A befogás, fogatolás módja

Vontató ló kenderhámba fogva - Juhász A. nyomán a vontatók saját maguk el tudták készíteni, könnyebb volt, mint a szíjgyártók készítette lószerszám, s baj esetén a hámot is könnyen el lehetett vágni, s igy szabadítani a lovakat. A kenderhámok között területenként kisebb-nagyobb eltérések figyelhetők meg. Alapvető eltérést mutat a komáromiak "összetett hámja", melynél párhuzamos heveder csikók között húztak a lovak. Kisebb eltérés mutatkozik az egyes kenderhámok között abban a vonatkozásban, hogy a marheveder és a hátheveder között van-e összekötő, rögzítő pánt, továbbá, hogy farhámos avagy farhám nélküli. A Néprajzi Múzeum gyűjteményében 54. 23. 1 leltári szám alatt található egy lovas hajóvontatáshoz használt hám. 1953-ban gyűjtötte Csermák Géza a Csongrád megyei Deszken, A hám egyes részeinek méretei a következők: "A hám hossza: 75,5 cm, a perec hossza: 49 cm, két istráng hossza: cca. 140 cm, szügyrész hossza: cca. 60 cm. " A hám részletes leírása a gyűjtő szavaival: "Különböző szélességű gyári szövésű hevederrészekből, két vaskarikából, régi ruhadarab szövetrészéből és akácfából készült hámfából áll.