Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

mert itt sok volt... Körte, aszalt körte volt megfőve, és olyan jóizü volt az, mintha fügét evett volna az ember. . . Feleség: Nem volt akkor alma, ez volt a gyümölcs. Megkinálgatták, fánkot sütöttek. . . Na ilyen volt, hogy ka­lákába, hogyha egy elesettebb, vagy valaki, ha valami baj volt... És akkor elment az egész, tiz-tizenöt asszony is, fonni. . . (Mennyire tartották számon, hogy ki mennyit segitett?) Itt nem volt számitás. Ez olyan volt, mint a természet. (Nem is fordult elö, hogy valaki megharagudott volna?) Nem volt itt olyan. Ilyen értelemben a jelenlegi hajszás világhoz, meg számitó világhoz az egy édeni állapot volt. Hát például... természetes volt, hogy hát elment és segitett a má­siknak. Hát a Milos Guszti bácsinak az úgynevezett RÉZ tagba, itt a sonkádi határba vettek egy földet. Hát onnan hordtuk haza a búzát, a miénk meg itt volt közelebb. Hát sose volt... Hát többet ment a mi tehenünk, mint az ő tehene. (Konfliktusok csak voltak abban az időben is. . . ) Konfliktusok voltak, még testvérek között is, mezsgye vi­ta, vagy hagyatékolással kapcsolatosan. De hát... Például volt itten az úgynevezett Szabó Mihály családja... Akit ugy nevez­tek, hogy ilyen pereskedő család. Nem egyeztek a testvérek. De szinte az egész faluba hires volt ez a pereskedő család. Mert általában az esetek 90 százalékában nem fajult ide a do­log, hogy pereskedtek volna... vagyonjogi sérelem miatt... Mert hát amikor már pereskedik két ember, vélt, mert hát mind a kettő vélekedik. Az Arany János fülemüle pere, hát ilyen volt. Nem véletlenül irta meg Arany János. . . Ha nem lett volna ilyen. . . Itt is volt ilyen. . . Nem jellemző. . . (On mennyi idős volt, mikor saját lábra állt, önálló em­ber lett?) Én nem is voltam egyéni gazdálkodó. Ugy, mint magam, soha. Mert közbejött a háború, elmentünk, katonának, édesapa élt, én mikor megnősültem, itt már szinte nem is volt egyéni gazdálkodás. (Hányban nősült?) Kilencszázötvenben. Már itt akkor szövetkezeti gazdálko­dás volt. Egyébként a helyi földmüvesszövetkezetnél akkor meg­választottak igazgatósági elnöknek, akkor nem hagytak békén, elmentem Pestre, elmentem tanfolyamra, elvégeztem az akko­ri szövetkezeti... tanfolyamot, de már a tanfolyam végtével a Földmüvelésügyi Minisztérium átvett bennünket, egy néhányat, úgyhogy negyvenkilencben a téesz-zárs zámadásokat kellett készi­teni, járási szinten, úgyhogy én egy jó pár évig a járási tanács

Next

/
Oldalképek
Tartalom