Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

ugy, mint itt, Milotán. A milotai nagygazdák, ezek... ugy dol­gozott, mint egy kisparaszt. Ott vágta egész nap a kapát, mint én meg a másik. Vagy a kaszát ugy húzta. (Itt ugy látszott, hogy van értelme a munkának, ott meg ugy látszott, hogy nincs?) A tiszabecsi határ az nem is olyan, mint a milotai. (Gyengébb ?) Gyengébb. Mert hiába volt valamelyiknek sok birtoka, itt volt például a Boromissza fiuk, Boromissza András, Boromissza Bódi, meg azt se tudom melyiknek hittak, hiába volt a sok birto­ka, de nem volt jószága, nem volt mivel trágyázni a földet. Csak parlagon volt neki hagyva. Kaszálója volt, csak jószága nem volt. Feleség: Mai napig is ugy van, hogy a háztáji, ahogy hall­gatom is itt a rádióban, hogy a háztáji trágyát a háztájira ugye, nem használja el, de odaadja a téesznek, pénzért megveszik. (Itt a háztáji földre nem lehet azt felhasználni?) Például most még nem is nagyon tudtak a télen hordani, mert ilyen vacak volt ez a tél, de itt nálunk soha egy csepp trá­gya se marad egy udvaron se. A csoport itt hordja ki. Igaz, hogy pénzért hordja ki a tagoktul, csak mondjuk azért nem fizet, hogy mondjuk nekem van egy nyolcszáz öl háztájim, tengeriföld, na arra akarok vitetni trágyát, azért azt nem fizet pénzt. Mert az ugye, az én háztájimra megyén. (A háztáji föld mindig ugyanazon a helyen van kimérve?) Most egy helyen már vagy négy éve. Ezelőtt mind ugy volt, hogy most ebbe a táblába, másik esztendőn ott, ugy jártunk ak­kor is, hogy na most ha ez a föld az enyém, vitetek rá vagy két kocsi trágyát, mikor betrágyáztam télben, akkor tavaszon másnak mérték. Igy aztán abba állapodtunk meg itt, a közös gyűlésen, hogy mérjék ki egy helyen, hogy tovább ne változzon. Azóta azt ugy van, vagy három éve már. (A nagygazda családoknak mennyi munkaerőre volt szüksé­gük, például egy ötven-hatvan holdasnak mennyi embert kellett alkalmaznia ? ) Attul függ, hogy kinek milyen családja volt. Mert például igaz, hogy aratáskor itt volt ez a Nagy Dezső szomszéd is, itt a harmadik szomszéd, hát igy az, hogy az ü családja nem ara­tott, de mindig volt öt-hat részes aratója. Ezeknek adta aztán a tengeriföldet is. Már harmadába persze, meg krumpliföldet adott nekik, répaföldet, és tengeriföldet. (Ez volt a feltétele, hogy megkapja a földet, hogy megígér­te, hogy elmegy aratni is?)

Next

/
Oldalképek
Tartalom