Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

A faluközösség ugy alakitotta a határnak ezt a részit, hogy megvolt abban az időben is, hogy a határnak ez a része őszi kalászos. Nekünk volt földünk a határnak a különböző részein, úgyhogy az ugar éve alatt egyáltalán nem volt benne semmi. Azt szántottuk, volt az ugaroló szántás, a jószág az járt rajta, a sertés és a marha, majd a keverőszántás és utána jött a vetőszántás, abba jött az őszi buza amit tavasszal fölülvetettek lóherével, vörösherével, na, ez volt az a jó fajta - amit külön jeleztek is - tiszaháti buza; a buza az én gyerekkoromban mind kopasz buza volt, ezt azért is szerették, a jószág szeretete miatt. Ma is nagyobb a téesz, és a háztáji jószágállomány, mint az országos átlag, jóval meghaladja azt, ennek a kopasz búzának a polyváját is meg lehetett etetni, nem ugy mint a szálkás búzáét, és ez volt az a tiszántúli acélos..., aminek a hektoliter súlya a nyolcvankét kilót mindig verte. Nem is beszélve a sikérjetartalomról, az nagyon komoly. (Voltak abban az időben nemesítések?) Akkor is, tudom, nekem az anyai nagybátyám az kikeveredett Amerikába, az zenélt is, cipészmester is volt, meg minden. Berhés Józsi bácsi, az összeszedett vagy nyolcvan hold földet. . . A harmadik-negyedik generáció aztán megint lesüllyedt, ez ilyen generációs betegség, nem tudjuk. Az nagyon jól tudott gazdálkodni. (Ez miben állt?) O főleg a pillangósokra. . . Amikor megvette valamelyik lezüllött paraszttól a földet, az rögtön megvásárolta a trágyát is tőle, és a bükköny, vöröshere, lucerna, a szarvaskerepet ilyen aljnövénynek... Tudniillik a milotai határ kettős: a Tisza és a Tur csatorna van a mezsgyékbe; a Tur környéke, ugy mondták a parasztok abban az időben, hogy éget a Tur vize, perzsel, a Tisza vize pedig termékeny iszapot rak le. A Tur környéke ilyen agyagos, kötött, nehezen művelhető, laposabb, nehéz vizeinyelő talaj, ahol a szarvaskerep volt a jó takarmány, és a lucerna már azt nem birta. A lucerna csak ott tudott jól diszleni, ahol jól le tudta ereszteni... mert másfél méter mélyen már mészrögök is vannak a talajban, ezt kell valahogy felhozni, ezért van az úgynevezett mélyforgatás is, ami már a laboratóriumi vizsgálatok eredményeként jött létre, az utóbbi időben. Na, a lucernával, meg ezekkel a pillangós növényekkel ugy volt, hogy Józsi bácsi megjavította a talaját, úgyhogy annak akármilyen rossz föld mindjárt jól termésbe lendült. Es a másik: ez a község, és maga ez a tájegység is, hogy mondjam, abba az időbe Beregszász, Nagyszőllős ez Magyarország volt, ez a táj látta