Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 25. évfolyam (Budapest, 1981)

(A vászon ára hogyan alakult?) Hát az mindég attól függött, hogyha nagyobb volt a felvitel a piacon, kevesebb volt a. . . kofák, ugy mondtuk, hát akkor nem volt olyan jó ára. De mikor nem sok vót a vászonnemü, oszt sok vót a kofa, hát akkor egy kicsit magasabbat fizettek érte. (És mi volt a jó ár, mondjuk méteréért?) Hát mikor aztán kezdtünk Gyarmatra is járni, hát hogy is volt csak... tizenöt-husz pengő volt a vászon, ez aztán mék mi­lyen volt. Mert volt vékonyabb, szélesebb, keskenyebb, zsákvá­szon. . . (Méterre ment?) Méterre, csak a kendők, ezek mentek darabszámra. Sza­kitókendő, ezek is darabszámra mentek. (Mondjuk Bözsi néni egy év alatt mennyi vásznat tudott megszőni ? ) Hát volt olyankor, hogy hát volt tizenöt-husz szál vászon is. (Egy-egy hány méter hosszú volt?) Hát tiz-tizenöt méter, tizenkét méter, kilenc méteres, me­lyik milyenek voltak. (Le tetszett mérni előre, hogy milyen hosszú legyen vagy...) Nem, hát ahogy szüttük lefele, na most szüvök még egy két pár kendőt, na meg szüvök két asztalruhát, a többit leszüvöm si­ma vászonnak, na a zsákvásznat azt csikósnak szüttük. (Mivel festették meg?) Áztat vettük bele a piros csikót. Meg festettünk gálickővel fonalat. Azért mondtuk, hogy hát "ilyen ez a gálickü, zöldet mu­tat, sárgát fest". Mer az zöld volt a gálickü, aztán azzal festet­tünk fonalat, az szép sárga lett, de se nem fogott, se nem hót­tult meg. (Hogyan festették?) Feloldtuk, oszt akkor tettünk bele egy kis meszet. Azt ami avval megint feloldódott, felmelegedett, akkor a száraz fonalat belekevertük. Az aszt főtt egy kicsit, akkor az aszt mikor kihütt, akkor kicsit egy kis vizbe kiráztuk. Mer attul a mésztül poros volt. Akkor - mikor kiterítettük, tiszta zöld volt - ahogy száradt, mindig ugy sárgult megfele. De azt nem fogott. Nekem még most is van abroszom. (Megmutatja.) ... Volt egy nagy kád, abba megszedtük a fahamut, bele­tettük a kádba egy ponyvába, az ólba való ponyva, ugy mondtuk, vagy pedig csináltunk egy kis hamvas ponyvát. Mondjuk ilyenfor­ma nagyságút, mint ez az abrosz (kb. 1,5x1,5 m). Eztet bele­tettük abba a kádba. Annak a kádnak az alján, volt a fenekén két

Next

/
Oldalképek
Tartalom