Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

(Itt Milotán hentes nem volt sose?) Itt Milotán nem volt. (A ruhafélével hogy volt?) Hát a ruházat elég gyengén ment az ilyen munkás embereknek szegény embereknek, nem úgy, mint máma. Hát például, én tizenháromba tizennégy éves voltam. Akkor itt vót egy uradalom. Hát oda bekaptam. Márciusba megkezdődött ott egy nagy istállóépités. Ammég most is fennáll. Hetvenkét napot tőtöttem ott le. Már tizennégy éves voltam tizenháromba, de nekem még addig ünneplő ruhám nem volt. Amibe hétköznap jártam, az volt a vasárnapló is. Akkor vette az anyám a legelső ünneplő ruhát. (És hol vette?) Tiszaujlakon még akkor. Igen. A második őtözet ruhám pedig huszonegybe lett. Addig avvót, abba vótam legényember, amit tizennégy éves koromba megvettünk. Annyi, hogy nagynövésü vótam tizennégy éves koromba mán, azt nagy kellett, hát persze mán mikor azt a husz évet meg huszonegyet is elértem, hát már az ujja idáig ért. ügyeltem rá azért, hogy tiszta volt, nem rongyoltam, nem piszkoltam el, erre ügyeltem. Addig tartott nékem, aszt mondja, hogy. . . nyolc éven keresztül tartott az ünneplő ruhám. (És az egyszerűbb ruhákat, gatyát, inget. . . ) Áztat a gazdasszony csinálta háznál. (Szóval magának is az édesanyja?) Bizony. Mert addig is nekünk nem vót földünk, de itt a községnek meg egyháznak vót haszonbérletbe kiadó földje. Úgyhogy olyan háromszáz öl földhöz hozzá tudott jutni, aki kapaszkoâott rajta, szegény ember. Hát abba azt az ilyesmit, egy kis kendert, egy kis krumplit, meg tudta termelni. Vagy egy kicsi káposztát. Hát abba a háromszáz öl földbe nem olyan sokat lehetett, de igy beosztva mindent, igy meg lehetett termelni. Hát igy az anyám is, meg még a feleségem is utána, szövő-fonó volt. És úgy készítették. Vászoningbe legénykedtem én. Csak vasárnapra vót az a két gyócs ingem, hogy egyiket a másikkal felvácscsam. Nem hogy hétköznap is gyócsingbe. Vászoningbe. Meg elébb az a bű vászongatya volt, amit esetleg már látott juhászoknak vagy kondásoknak gyócsbul, nekünk vászonbul vót az rojtosan. Majd aztán mán ez is csökkent, meg aztán, hogy kevesebb munkát adott, már csak vászonnadrágot varrtak, mán a btígatya elmaradt. (És az is fehér volt?)