Forrai Ibolya szerk.: Néprajzi Közlemények 24. évfolyam (Budapest, 1981)

KOVÁCSY TIBOR: Paraszti gazdálkodás

nyasszák azokat a tőkéket, ami a flunér alá megyén. Gáz me­gyén ott. Ammeg oda kapott. Szóval rossz helyre nem estek. Mer mondom, ez mondom brigádvezető lett, ez a Nyilas Guszti, de hát hogy hogy bírja ez az elnök is, vagy nem néz utána. Ez a nőkkel foglalkozik. Szamóca, meg ilyesmi van, ennek a bri­gádvezetője. Mégse törődik véle. Mer bejár e reggel, befutja már akkor is fél utcasor, hogy ide kell menni ezt kapálni vagy ezt szedni, van olyan nap, hogy rajok se néz. (Ez a mostani elnök, ez hova valósi?) Hát ezt nem tudom. (De máshonnan jár ide?) Nem, itt lakik. Hogy hova való, nem tudom, hogy is, Nyiregyházárul gyütt ide. Mint katonatiszt vót. Talán főhadnagy. Onnét tették ide, leszereltették, vagy. . . Hát ez nem iszákos, ez az elnök. Csak - mondom, én mán nem járok dolgozni, igy nekem három vőm, fiam dolgozik benne, hát igy ezektül hallok valamit - szóval nincs olyan gondolkozási kiterjedése, vagy el­lenőrzése mint a Klapkának. Bent az irodán végzi a munkáját, vagy hát nem is engedelmeskedik olyan könnyen ott az irodabe­li munkáknak, hogy félrevezessék. Csak hát az úgy volt érvé­nyes, mert hiába van agronómus kettő, de mint Klapka, ő ki­nézett a mezőre is, vagy a jószág közé, az istállóba hajnalon­ként, és már ott vette figyelembe, hát ez az állattenyésztő ag­ronómus nem jelenik meg, nem figyel fel. Nem ám. Négyszem­közt felhívta rá a figyelmét, hogy ez ne forduljon elő. Mondjuk ez az elnök, ez nem néz ilyen helyekre le. Hogy nem híjjá fel. Hát ő felülrül függ, hogy honnét nem. . . de az agronómus már őtőle függne. De ha nincs kitül függni annyira, hát persze, hogy könnyebben eleresztem a szemem előtt azt a dolgot, igy van? Klapka György a kinézett a mezőre is. Ott annak a sáros gumi­csizmája, az az irodában egy sarokban ott állott. O cipőbe ment fel az irodába reggel. De mikor úgy gondolta, na most kinézek a mezőre, akkor beledugta a lábát a sáros gumicsizmába, vagy tiszta volt, mikor milyen az időjárás és kiment. Vagy pediglen hajnalkor, mert négy órára kell a dolgozóknak megjelenni, hát ü kezdett hallani, hogy lazulnak a dolgozók, mert későn érkez­nek, mert vannak azért besúgó emberek is, hát ő maga győző­dött meg róla. Felkőtt hajnalkor és olyan helyre, ahova annak a gondozónak el kellett menni az istállóba, ott megállott. Es hát aki, hát nem hogy tiz percet késett, hanem negyed órát, meg huszonöt percet is, nem büntette meg elsőben még, csak felhív­ta rá a figyelmet, hogy elő ne forduljon többet, mert vagy ki le­szel téve, vagy pénzbeli birságolva leszel. És akkor ugye mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom