Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Az "uradalmak", a "majorok" népe - A cselédek életkörülményei

dasági udvaruk , melynek bűze ott terjengett az ajtajuknál és ez a kellemetlen, bántó levegő a lakásukba is behatolt. Nyári időszakban pedig a legyek áradata, sokasága lepte el konyhájukat, szobájukat annak ellenére, hogy az ablakot nappalra becsukva tartották, a bejárati ajtóra pedig AJTORUHAT akasztottak. A cselédek lakáshelyzetét az első világháború után az ellenforradalmi kormányzat is tűrhetetlennek találta. A 20-as évek közepén, 1924-ben felállították a Falusi Kislakásépitő Szövetkezetet, a FAKSz-ot, amely 1500 pengőig terjedhető, 4 %-os kamat melletti kölcsönt adott azoknak a cselédeknek, zselléreknek, akik saját házat akartak építtetni. A kölcsönt 20 év alatt kellett visszafizetni, de a kedvezmények ellenére, községünkben alig 2-3 cselédcsalád vette igénybe ezt a lehetőséget. Inkább a törpebirtokosok mertek nekivágni az építkezésnek, mert a törlesztési részlet, az adók, a biztosítási dij kb. 40 %-át vitte el a cselédcsaládok évi keresetének. A FAKSz - kölcsönből készült házak legnagyobb része vályogból készült, azért, hogy az építkezési kölcsönöket csökkentsék. Ez a takarékoskodásuk pedig azt eredményezte, hogy az egészségügyi viszonyaik vajmi keveset javultak. Úgy érzem, szólni kell a kutakról is, melyek inkább a lakástól estek távol és közelebb az istállóhoz. A major területén egy kutat használt ember és állat. Az állatok itatására a kút mellett húzódott a vályú, ahová nap, mint nap többször is kieresztették a teheneket, a lovakat. A kút környékét leggyakrabban sártenger vette körül, mely összekeveredett az ivás alkalmával elpotyogtatott állati trágyával. A kútkáva deszkaoldalán, ahol a földdel érintkezett, a vödörből lecsorgó viz kimosta a talajt, s ezen a nyilason át szépen, lassan visszacsordogált a trágyával, a sárral összevegyült szennyes lé. Lehetett-e csodálkozni azon, ha a major területén sokszor léptek fel a különböző fertőző betegségek. A lakáshelyzet megjavítása érdekében hozták létre a 30-as évek végén az ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) nevü intézményt, mely előnyös feltételek mellett segítette elő a nagycsaládok lakásépítését. Biztosították az anyagot: meszet, téglát, faanyagot stb. azaz az építtetőknek a munkálatokban részt kellett venniök. Havonta 12 pengős részletekben kellett törleszteni a juttatásokat. Az egyre nehezebbé váló társadalmi viszonyok mellett, az egyre súlyosbodó antiszociális helyzetben egyre nagyobb erővel törtek fel az életük megjavítását célzó követelések, közöttük az akkori társadalmi viszonyokra iegfájóbban ható földkérdés.