Forrai Ibolya szerk: Néprajzi Közlemények 23. évfolyam (Budapest)

CSELÉDSORSOK, CSELÉDUTAK - Az "uradalmak", a "majorok" népe - Az uradalom népének munkaköre

egy arató 25 mázsa gabonát is kereshetett. Azonban a cséplés munkáiban is résztvettek. Ezért a munkáért minden elcsépelt 100 mázsa gabonából négy és fél mázsa illette meg őket, mely ismét 12-15 mázsát jelentett. Jó termés esetén egy közepes nagyságú család kenyerét biztosítani tudták. Minden kaszás saját maga gondoskodott marokszedőről. Leggyakrabban saját családtagja - nagyobb fia vagy lánya - szedte utána a markot. Ha nem volt ilyen közvetlen családtagja, a közeli rokonságból választott marokszedőt, akit az arató a saját aratórészéből fizetett ki: általában 2-3 mázsa kenyérgabona - búza, rozs - volt az illetménye. Az aratók, még ha bandában is végezték munkájukat, nem öltözködtek egyöntetűen. Maga a nyomorúság kényszeritette erre őket. Ennek ellenére néhány darabban fel lehetett fedezni az azonosságot. Lábukra leggyakrabban bakancsot húztak, melyre kamáslit kötöttek, mely védte a lábszárukat a szúrástól, de attól is, hogy a gabonaszem belehulljon lábbelijükbe. A kamásli egyúttal a kaszavágástól is óvta lábukat. Alsó testükre fehér vagy kék rojtos gatyát vettek fel, mely házi vászonból készült. Kék kötényt is kötöttek maguk elé, melynek egyik sarkát visszahajtották a kötő alá, igy háromszögben lógott előttük. A kötényt azért szerették, mert ennek kötőjéhez erősítették a kaszatokot. Felsőtestüket ing fedte. Mezítelen felsőtesttel sohasem arattak, mert a tűző nap leégette volna bőrüket. A hosszú ujjú inget kaszáláskor feltűrték, mig a kötözés munkájában leengedték, igy védték magukat a karcolás ellen. Fejükre simléderes sapkát vagy kalapot tettek, de ujabban zsebkendőt alkalmaztak ugy, hogy a négy sarkára gombot kötöttek, s igy húzták a fejükre. Hajadonfővel nem arattak, mert nem akartak napszúrást kapni. A marokszedők szintén bakancsot vagy félcipőt húztak a lábukra. Hosszú szoknyát viseltek, a felső réklit legtöbbször levetették, ilyenkor alsó váll foltos ing volt rajtuk. Fejüket kendővel kötötték be, de nem előre tették a kötést, hanem hátra. A kötözők saját maguk által készített stuclit húztak ujjúkra, de ennek használata nem volt általános. Ezzel védték tenyerüket, ujjukat a horzsolások, a felsértések ellen. Az aratók munkaeszközei: kasza, kapacs, kalapálószék vagy a lógerkaró, kaszatok, kaszakő és a kalapács.